• Előfizetés
  • ‎Mi az a Shvoong?‎
  • Bejelentkezés
    Bejelentkezés
    Jelszó megjegyzése Elfelejtette a jelszót?

Foglalja össze az emberi tudást a Shvoong-on

.

Shvoong kezdőlap>Bölcsészet>A középkori magyar állam hanyatlása,

.

A középkori magyar állam hanyatlása,

írta : lindajoy    

Szerző: ...
A
középkori magyar állam hanyatlása,

Mohács és következményei
 

Mátyás halála után véget ért a középkori magyar állam virágzása. Mátyás reformjaihoz az ország még nem volt elég fejlett. A társadalom minden rétege a mátyási rendszer enyhülését várta. Az emiatti anarchiának nagy szerepe volt a középkori Magyarország későbbi (1526-os) bukásában.

 

Trónutódlás kérdése

- kijelölt utód: Corvin János (Mátyás fia)

- más trónkövetelők: Habsburg Miksa, Jagellók

- az ország kívánságai a király személyével kapcsolatban:

- más országa is legyen (képes legyen a törökökkel harcolni)

- ne legyen erélyes


II. (Jagelló) Ulászlót 1490-ben (Rákos mezején) királlyá választják.

Ok: erélytelen, de cseh király és a lengyel trón várományosa (végül azonban János Albert lesz a lengyel király)

A nemesség feltételei:

- a nemesség beleegyezése nélkül nem vezet be újítást

- eltörli az 1 Ft-os adót

- csak a rendekkel együtt kormányoz
 Bárók megerősödése, rendi anarchia

- a bárók hatalma megerősödik, az uralkodónak nincs valóságos befolyása. Az állami bevételek 60-80 %-kal csökkentek, a bányák, vámok jövedelmét a bárók szerezték meg

- az uralkodó elszegényedett

Þ
fekete sereget nem tudta élelmezni
Þ
elkezdtek rabolni
Þ
szétverték őket

a zsoldossereg helyére a régi banderiális rendszer került, amit a bárók irányítottak

Þ
sokszor városokat, főispánságokat kellett elzálogosítani

- a bárók adóbehajtási joggal rendelkeznek

 
Kettős házassági szerződés

1506. Ulászlónak fiúgyermeke születik. Helyzetét javítandó kettős házassági szerződést köt a Habsburgokkal:

- lánya (Anna) nőül megy H. Miksa fiúunokájához  (Ferdinándhoz), fia (Lajos) elveszi a császár leányunokáját (Máriát)

- a szerződést 1515-ben Bécsben megerősítették (ekkor került sor a házasságokra)

- ez az egyezség alapozta meg Ferdinánd trónigényét

- Magyarország és a Habsburgok között egyre szorosabb lett a kapcsolat

 
 A Dózsa-féle parasztháború

- X. (Medici) Leó újonnan megválasztott pápa 1514 ápr.-ban keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen, és vezetését Bakócz Tamás esztergomi érsekre (egykori riválisára) bízta. A sereg vezére Székely Dózsa György nándorfehérvári vitéz lett, és hamarosan 40 ezer ember jött a táborba. A nemesség a nyári munkák közeledte miatt nem akarta elengedni a jobbágyokat.

- Kezdetben a török ellen fogtak fegyvert, amikor azonban május derekán megjelentek köztük a lázító emberek és Bakócz betiltotta a hadjáratot, az urak ellen fordultak.

- Először Apátfalvánál csaptak össze (itt a nemesek nyertek), de éjszaka lecsaptak a győztesekre Nagylaknál és Csáky Miklós csanádi püspököt karóba húzták
Þ
ez a parasztháború kitörése! Utána több várat elfoglaltak (Arad stb.) a felkelők, majd Temesvár felé vonulnak. Már majdnem elfoglalják, amikor Szapolyai János erdélyi vajda csapatai meglepik őket. Július végére teljesen legyőzik a felkelőket.

- Dózsát, Lőrinc papot és más vezetőket brutálisan kivégezték.

 

VIII. Parasztháború értékelése

- beleillik a XV-XVI. sz.-i parasztfelkelések sorába, az eur. parasztfelkelések keleti láncszeme (Anglia: Watt Tyler stb.)

- legnagyobb hévvel a jobbágyság feltörekvő rétegei körében tombolt

 

IX. Parasztháború következményei

- nagy anyagi és vérveszteségek (ezért a megtorlásnál csak a főbűnösöket végzik ki, mert kell a paraszti munka). A veszteségeket felerősíti a gazdasági dekonjunktúra is.

- jogi következmények: (1514. okt. országgyűlésen születtek) - bosszú célja: a jobbágyság kedvét elvenni a lázadástól. Ezek már benne vannak a jogszokásokat összegyűjtő Werbőczy-féle Hármaskönyvben (Tripartitum) is, amit 1517-ben adtak ki és hosszú időre a nemesi jogok alaptörvénye lett

- fegyverviseléstől való eltiltás

- terhek növelése (1 nap robot/hét, 1 Ft adó)

- csak nemesnek lehet földje

- röghöz kötés (szabad költözés joga
=
0)

- ez egy öntudatosuló, polgárosuló réteget is érint

- a szabad munkaerő kialakulását gátolja
Þ
a paraszti árutermelés, polgárság fejlődése lelassul
Þ
feud. megmerevedése

- ezt az állapotot nevezzük második jobbágyságnak

- tehát az ország a parasztháború után nem reformálódott, hanem megmerevedett, továbbra is rosszul kormányzott ország maradt, aminek egyre kevésbé van lehetősége a török megállítására.

 

 

X. Politikai helyzet a parasztháború és Mohács között

- 1516. meghal Ulászló, utóda fia, II. Lajos (1516-26.). 1521. után II.Lajos hitvese (Mária) megpróbálja megerősíteni a központi hatalmat, de nem sikerül

- közben 1520-ban meghal Szelim szultán (Töröko.), helyére I. Szulejmán lép. Ő békét kínál, de a rendek elbizakodottak
Þ
elutasítják a békét
Þ
török támadás
Þ
elesik Nándorfehérvár, Zimony, Szabács
Þ
nyitva áll az út befele (de szerencsére nem megy tovább, így 5 évvel később tört. a katasztrófa)

- Magyarország a török ellen csak önmagára számíthat, mert:

- a Jagellók a Habsburgokkal voltak rokonságban (ld. kettős házassági szerz.), de 1526. május cognaci lige (Velence, pápa, Fo., Anglia szöv.-e a Habsburgok ellen), tehát a H.-ok nem segíthettek, lekötötték az erőiket

- ráadásul a fr. király még bíztatja is újabb támadásra a szultánt Bécs (és így Mo.) ellen

-1526 eleje törökök átkelnek a Száván

II. Lajos általános felkelést hirdet aug. elején, a jobbágyokat is fel akarják fegyverezni, (dilemma a Dózsa-felkelés miatt). A nemesek csak lassan szállingóznak, végül 25 ezer ember jön össze.

1526. aug. 29. Mohács, a magyarok támadnak (nem várják be Szapolyai György segítő hadait), de hamar eldől a küzdelem. 15 ezer ember (II. Lajos, Tomori Pál fővezér is) ott marad a csatatéren vagy mocsárba fullad

- ezután bevonulnak Budára, Dunántúlon, Alföldön végig pusztít, majd ősszel kivonul (de a déli végeken helyőrséget hagy)

 

XI. Mohács következményei

- továbbra is széthúzás jellemezte az országot: kettős kir. választás: Szapolyai János

I. Ferdinánd

Az ország a két kir. közötti harccal volt elfoglalva, így végképp nem maradt ereje a török elleni védekezésre.

1529. kétfelé szakad az ország.

1541. török támadás, Buda elfogl., három részre szakadó ország:

1. hódoltság

2. Erdély, Tiszántúl (török hűbéres, Izabella - János felesége - irányít)

3. Felvidék, Ny.Dunántúl, Horvátország- Habsburgok

 

Ezzel a középkori magyar állam elbukott, az ország sok időre két nagyhatalom állandő marakodásának színterévé vált.
Kiadás kelte: június 06, 2007
Értékelje ezt a kivonatot. : 1 2 3 4 5

Bookmark & share this post

.