Keresés
×

Előfizetés

Use your Facebook account for quick registration

OR

Create a Shvoong account from scratch

Already a Member? Bejelentkezés!
×

Bejelentkezés

Sign in using your Facebook account

OR

Not a Member? Előfizetés!
×

Előfizetés

Use your Facebook account for quick registration

OR

Bejelentkezés

Sign in using your Facebook account

Shvoong kezdőlap>Bölcsészet>Széchenyi István élete és munkássága

Széchenyi István élete és munkássága

írta: pepy16    
ª
 
Gróf Széchenyi István (1791-1860) Bécsben született,s jórészt idegen környezetben nevelkedett.Felmenői között számos, az országért tenni akaró,művelt arisztokratát ismerünk ( édesapja Széchenyi Ferenc a Nemzeti Múzeum,nagybátyja Festetics György a Georgikon alapítója).Serdülőként belépett a hadseregbe és részt vett a napóleoni háborúk összecsapásaiban.A béke azonban lelassította előmenetelét,megcsömörlött a katonaélettől és otthagyta a katonai szolgálatot.
    Még katonaként,Debrecenben ismerkedett meg a fiatal erdélyi arisztokratával,Wesselényi Miklós báróval (1796-1850). A Wesselényiek hagyományai a rendi függetlenségi mozgalmakhoz kötődtek.Az ifjú arisztokraták barátságot kötöttek.Együtt járták be tanulmányi céllal Nyugat-Európát.A legendás barátságban a két fiatalember jelentős hatást gyakorolt egymásra.Széchenyi a nemzeti eszméhez és hagyományokhoz,míg Wesselényi a nyugati eszmeáramlatokhoz,főként a liberalizmushoz került közel.
    A jómódú Széchenyi a későbbiekben beutazta szinte egész Európát.Megismerte a gazdasági és politikai fejlődés élén járó Angliát és a fejlődésben egyre inkább lemaradó Oszmán Birodalmat is.Felismerte,hogy a felemelkedés érdekében Magyarországnak reformokra van szüksége,és életcélját az
ország fejlődéséért végzett munkában találta meg.
    Első országos közszereplése az 1825-27-es országgyűlés.Széchenyi felajánlotta 1 évi jövedelmét a magyar nyelv fejlesztésére,többek követték példáját,s így jött létre a Magyar Tudományos Akadémia.
    Reformprogramját 3 egymást követő  és egymásra épülő művében fejtette ki: Hitel (1830), Világ (1831), Stádium (1833). Hitel c. művében a magyarországi mezőgazdaság aktuális problémáira keresi a választ.Alaptétele szerint a magyarországi birtokos szegényebb,mint birtokaihoz képest lehetne. Ennek oka: a nemesi birtokok korszerűsítésre szorulnak.Ennek útjában áll a nemesi földbirtok hitelképtelensége.Ezért az elavult,a mezőgazdaság kapitalizálódását akadályozó jogszabályokat el kell törölni  (ősiség törvénye).Ha forgalomképes birtokok lennének Magyarországon,számos további változást kellene bevezetni.Ilyenek: a nem nemesek is birtokolhatnának földet.Fel kellene számolni a jobbágyrendszert,meg kéne szüntetni az elavult céh-rendszert.Javítani kellene az infrastruktúrát (szállítás,közlekedés).
    Széchenyi elsősorban az arisztokráciát kívánta megnyerni,saját társrétegében látta a reformfolyamat vezetőit.Ebben csalódnia kellett,mivel az arisztokraták többsége nem érdekelt a megújításban és inkább a birtokos nemesség soraiban hatottak Széchenyi elgondolásai.
    Elképzelései a jobbágyság helyzetéről: lassú,fokozatos átalakulás végén lehet csak megvalósítani a jobbágyfelszabadítást.Először a gazdaságilag nem hatékony és erkölcstelen robotot és a kilencedet kell megszüntetni.Ha a jobbágyok önerőből meg tudják váltani telküket és járadékaikat,akkor ezt lehetővé kell tenni számukra.A fokozatosság azért szükséges,mert a nemesség érdekeit is szem előtt kell tartani.
    Széchenyi viszonya a bécsi udvarral: tartott Magyarország és Ausztria viszonyának,azaz a közjogi kérdésnek a felvetésétől.Ausztria nemzetközi helyzete rendkívül erős,és ha Bécsben úgy látják a magyar reformmozgalmat,hogy az veszélyezteti a birodalmi érdekeket,még csírájában elfojtják a reformkezdeményezést.Úgy vélte,hogy Bécs támogatását,vagy legalább jóindulatú semlegességét meg lehet nyerni.
    Széchenyi és Wesselényi között véleménykülönbség alakult ki (rendi politizálás).Széchenyi elavultnak és a reformpolitika akadályának tartja,Wesselényi  viszont a reformpolitika feltételének és keretének a Bécshez való viszonyt.
    A jobbágykérdést Széchenyi elsősorban gazdasági oldalról,illetve a nemesség szemszögéből vizsgálta,Wesselényi pedig politikai oldalról közelítette meg a problémát és a magyar liberalizmus legsajátosabb elgondolását alkalmazta.Ez az érdekegyesítés.A parasztságot meg kell nyerni a reformok ügyének,a nemességnek maga mellé kell állítania a jobbágyokat,mert politikai vezető szerepe és a kormányzattal szembeni sikeres fellépése csak így valósítható meg.
   Széchenyi gyakorlati munkássága: Lánchíd építése,Duna és Tisza szabályozásának kezdete,gőzhajózás Magyarországon,modern malomipar,lótenyésztés,lóversenyzés népszerűsítése,angol mintára bevezették a kaszinókat,vasútépítés.
   Kossuth joggal nevezte őt a legnagyobb magyarnak.
   1860-ban,Döblingben egy elmegyógyintézetben halt meg,önkezével vetett véget életének.
Kiadás kelte: 16 szeptember, 2009   
Értékelje ezt a kivonatot. : 1 2 3 4 5
Fordítás Küldés Link Nyomtatás

New on Shvoong!

Top Websites Reviews

X

.