Nemzetközileg is fontos leleteket találtak a
régészek a Kárpát-medencében. Bár nem annyira a számuk, mint a minőségük, ami
alapján bekerülnek az egyetemes történelmet vagy régészetet ismertető könyvekbe. A földtörténet különböző korszaikaiból kerültek elő ezek a leletek. Ezek segítségével hazánk őstörténet tudománya részletes képet alkothat az itt egykoron élő eleinkről. A cikk írója nem régész, hanem paleontológus. Így megközelítése különösen érdekes lehet a régészek, történészek tollához szokott olvasóknak. Cikkét az éghajlati viszonyokkal kezdi, hiszenaz időjárás alapvetően meghatározza az élőlények életét, táplálkozását és egyéb tevékenységeit. Ír a Kárpát-
medence területét hosszabb ideig borító Pannon-tengerről, amely a Földközi-tenger egyik melléktengere volt, s amely meghatározza a helyén kialakult élővilágot, közeteket. Ma is látható nyomai közül a Salföld és Kővágóörs közötti kőtengert említi. Ír az akkor élt állatokról,
amelyek maradványait, főleg csontjait megtalálták? lábasfejűek, hüllők, cetek, óriáskrokodil stb. Legismertebb maradványokok közé tartoznak a kecskekörmök és a Szent László pénze. ez utóbbi óriás egysejtűek megkövesedett maradványát jelenti, amelyek számos magyar mondában szerepelnek már a középkor óta. Természetesen az emberszabásúakról is esik szó, akik már 35-40 ezer évvel ezelőtt benépesítették a Kárpát-medencét. Sőt, az Erdélyben talált írásos emlék a legrégebbi, amit e területen találtak, a megfejtése azonban még várat magára.