Írjon kivonatot itt.A mű megközelítése során az utat
három szakaszra bonthatjuk /ez három különböző szint /
I. Előzetes ismeretek
II. Tájékozódás
III. Megismerés
I. Az első szakaszban a művel kapcsolatos ismereteinket csoportosítjuk, hogy a művészettörténet folyamatában elhelyezzük
1. Ki a mű alkotója?
2. Mely korszakban keletkezett,
milyen körülmények között?
3. - Mi a mű rendeltetése?
4. - Milyen technikával készült?
5. - Mi az alapanyaga?
6. - Milyenek a méretei?
7. - Milyen az állapota? Volt e már restaurálva és ha igen, milyen jellegű volt a beavatkozás?
8.- Hol található a mű?
Ezekre a kérdésekre gyorsan tömören szükséges a válaszokat megadni, mert ez a műelemzés előkészítésére szolgál.
II. A második szakasz a tájékozódás, nem magára a műre, hanem a megközelítésére vonatkozó felvilágosításokat tartalmazza
1..Milyen műfajú az alkotás? /arckép, vallási téma, történelmi tárgyú, csendélet, absztrakt kompozíció. / A műfaj meghatározásának semmi köze az értékítélethez. Mégis fontos, mert segít szűkíteni a kört.
2.Mi a mű témája?
a. Ábrázolt dolgok szemrevételezése, segíthet a kép címe is.
b. A téma figyelmes, aprólékos megfigyelése
• a dolgok, személyek egyenkénti azonosítása, kik a szereplők, hol játszódik a jelenet, milyen eseményre, történetre utal a mű cselekménye.
• A személyek, tárgyak elhelyezkedése, csoportosításuk módja
• Szereplők, tárgyak külső alakjának méreteinek, a mozdulatoknak arcvonások mögül kirajzolódó egyedi magatartásformák.
• Személyek, tárgyak színének megállapítása. Tudatosan kell gondoskodnunk tehát az érzelmi azonosulást biztosító körülményekről, köztük is a legfontosabbról, az időről. Csak a mű hosszas, aprólékos „vallatásától” várhatunk eredményt, hiszen milyen jelzővel illetnénk azt, aki például egy színdarabból néhány /olvasott vagy látott / jelenet alapján merne ítéletet mondani?
3. Mi a mű kifejezési módjának jellegzetessége?
Kényes kérdés, de fontos rá keresni a választ, mert ettől függ a „ vállalkozásunk” sikere. A kifejezés megfigyelését követi a mű megértése. Ugyanaz a téma rendkívül sokféleképpen feldolgozható: pl. a keresztre feszítés változatai. Az egyik alkotás túlfűtött az érzelemtől, a másik meghatott az ünnepélyességtől, a harmadik a természetfeletti csodájától sugárzik.
Meghatároztuk tehát a kép műfaját, témáját, kifejezésmódjának fő jellegzetességeit és még mindig a kezdet kezdetén járunk., de annyit elértünk nagy önfegyelemmel, hogy figyelmünket irányítani tudjuk.
III : Mi történik a megismerés harmadik fokán?
Minden műalkotás a valóság egy metszete, akár a jól ismert láthatót vagy a láthatatlan világról tudósít, akár egy új világot tár fel, amit a művész alkotott.
1. Milyen a mű plasztikai tere? A két vagy a
három dimenzió felé hajlik e? A tér kérdéséhez kapcsolódnak a különféle perspektívák, rövidülések, torzulások, a háttér stb. problémája. A plasztikai tér a műalkotások színhelye.
2. A szerkezet kifejezés az összefüggések rendszerezését jelenti.
3. Milyen a mű felépítése? A belső felépítés felfedezése segít a mű rejtett értelmezésében. Ide tartozik a szerkezeti alakzatok, irányvonalak, kihagyások és az átmenetek problémája.
4. Milyenek a kép színei? Sajátosságaik, kiválasztásuk, elegyítések, eloszlásuk, a színfoltok nagysága, a meleg-hideg tónusok, a kiegészítő színek, a színek felrakásának módja, megvilágításuk, egymáshoz való viszonyuk - az anyag és az alkalmazott technikai eljárások következményeként.
5. Milyenek a mű színértékei? Fő sajátosságaik, egymáshoz való viszonyuk intenzitásuk, szerepük.
6. Milyen a megvilágítás? A fény balról, jobbról, felülről, alulról érkezik-e? Közvetlenül, közvetetten? Árnyékok, félárnyékok problémája.
7. Milyenek a vonalak? Éles kontúrvonalak ?Folytonosak? Vastagodnak, vékonyodnak, feloldódnak, megsokszorozódnak. Alkalmazkodnak-e a színekhez, színértékekhez.
8. Milyenek az arányok,? A szimmetria vagy az aszimmetria felé hajlanak?
9. Milyen szerepet játszik a mozgás, éskülönösen a ritmus? Mire épül? Szabályos vagy szabálytalan? Mit hangsúlyoz, hogyan? A ritmus az a rejtett mozgatóerő, amely ütemeinek számával és időtartamával lehetővé teszi, hogy a jelentés érvényre jusson.
10. Mit fejeznek ki az erővonalak? Ezek hol látható, hol láthatatlan vonalak alkotják a mű „idegrendszerét”. Hangsúlyossá teszik kiemeléssel, tagolással, erőteljesebb megvilágítással stb. azokat a helyeket, amelyekre a művész különösképpen fel akarja hívni a figyelmet
11. Milyen a mű kivitelezése?
a. Milyen az anyag kezelésének módja? Ha pl. olajfestményről van szó a festékréteg folytonos-e, szaggatott, vastag vagy vékony?
b. Milyen az ecsetkezelés? A színeket vékony vonásokkal, keskeny csíkokban, vastag masszában vagy laposan elsimítva hordja - e fel?
12. Milyen a festmény alapanyaga? A papír sima, göcsörtös. Kihasználja e a festő ezeket az adottságokat?