Moholy-Nagy László (1895-1946) Édesapja Weisz Lipót, az ő születése idején hagyta el a családot. A vezetéknevét megörökölte
ugyan, de a nagybátyja dr Nagy Gusztáv nevét vette fel, aki az apa nélkül maradt családot gyámolította. Előbb Moholra, majd Szegedre költöztek. Ott járt az Állami Gimnáziumban,
ahol Babits Mihály is tanította. Röviden a Moholy-Nagy vezetéknévnek ez az eredete. Művészi és pedagógiai szerepével szintézist kívánt teremteni az egyes művészeti ágak, mesterségek, az anyag-, a tér- és az időalakítás között. Moholy-Nagy nem nyugodott bele, hogy a „ fényképezés az nem művészet, mert mindent a gép csinál.”Olyan kísérleteket folytatott, hogy az elkészült képek, az alkotótól függtek. Fotogrammokat készített, amiről azt állította, hogy a legfotószerűbb fotó. A fotogram fényképezőgép nélkül készül. A fényforrás és a fényérzékeny papír közé helyezett tárgyak segítségével valósul meg a fotográfiai eljárás. Moholy-Nagy abban úttörő volt, hogy a fotogram-elvet különféle területeken alkalmazta, még a gramafonra is. A fotográfia művészi világába későbbi felesége Lucia Schultz vezette be a művészt. Nagy sikernek lehet elkönyvelni, hogy Moholy-Nagy Johannes Itten után oktatónak került be 1923-ban a Bauhaus-ba, ahol munkatársai voltak:Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij. Öt év múlva 1928-ban visszaköltözött Berlinbe, miután eljött a Bauhaus-tól és a feleségétől is elvált. Újabb házasságkötés után Amszterdamba költöztek, ahol két lánya is született. Egy helybéli nyomda tipográfusaként dolgozott és megismerkedett a színes fotográfia készítésének technikájával. Nem érezték jól magukat a városban és Londonban telepedtek le, ahol Moholy-Nagy a
designe szinte minden területén dolgozott. Kirakatrendezéstől a filmdíszlet tervezésig belekóstolt és sorra elkészültek fotóalbumjai is. A Bauhaus áttelepült a tengeren túlra és új néven a New Bauhaus vezetésére kérték fel, ahol 1937-ben indult meg az oktatás. 1939-ben néhány munkatársával együtt megalapították a School of Design intézetet szintén Chicagoban, mely Institute of Design néven 1944-ben főiskolai rangra emelkedett. Ő vezette az intézményt a két évvel később bekövetkezett haláláig, ami 1946-ban következett be. 1947-ben Vision in Motion címmel jelent meg Moholy-Nagy László posztumusz munkája, amely pedagógiai programjának, művészeti célkitűzéseinek összességét tartalmazza. Chicagoban temették el, sírja felett Walter Gropius mondott gyászbeszédet. A 2006-ban 125 éves budapesti Iparművészeti Egyetem március elsejétől fölvette nevét és Moholy-Nagy Művészeti Egyetemként működik tovább.