Film/DVD. A dokumentumfilm olyan "pénzembert" keresett, akinek különleges viszonya van a pénzhez. Egy művészben találta meg, a pénztervező művészben. Beszélgetőtársa Feledy Balázs művészettörténet. A beszélgetés során
szó esik a bankjegyek és bélyegek készítéséről, technikájáról, arról, hogy mennyiben befolyásolja a művészt a megrendelő igénye. Kicsit a kulisszák mögé
is betekintést enged a tervező, ami azért nagy szó, mert egy halszavú, kevés beszédű embert ismerhetünk meg a tervezőművészben, ráaadásul - különösen a pénzek kapcsán - a szakmai titoktartás is köti. Szerencsére
az évek múltával néhány titokról fellebbenhet a fátyol. Sok szó esett a jelenelgi, az 1997 óta forgalomban lévő jegyek keletkezéséről. miért azok a szereplők kerültk rá. Például elárulja, hogy Kossuth Lajos szerepelt a nagy magyar álamférfiak között, akik az
új jegyeken szereplenek, azonban a 100 forintoson. A kilencvenes évek inflációja miatt kiderült, hogy mire az új jegyeke bevezetik, addigra 100 forintos papírpénzre nem lesz szükség, az fémből fog készülni. Így Kossuth kimaradt. Az ábrázolt
portrék nyomába is eredt a beszélgetőtárs. Vannak olyan, portrék, ahol híres előképeket
kellett követni, így Rákóczinál a Mányoki festményt, Széchenyinél Amerling alkotását. A többi pedig vagy meglévő metszetek, festmények és egyéb ábrázolások alapján készült, pl. Mátyás király, Bethlen Gábor, de Szent István
király és Károly Róbert esetében ki kellett találni, és személyiséget kellett adni a kitalált formák mögé. Megtujuk, hogy a tervezőművész festőnek készült, és az elmúlt években, mióta az aktív munkától visszavonult, ismét a festészet felé fordult.
További összefoglalók a következőről A pénzember