Keresés
×

Előfizetés

Use your Facebook account for quick registration

OR

Create a Shvoong account from scratch

Already a Member? Bejelentkezés!
×

Bejelentkezés

Sign in using your Facebook account

OR

Not a Member? Előfizetés!
×

Előfizetés

Use your Facebook account for quick registration

OR

Bejelentkezés

Sign in using your Facebook account

Himnusz - elemzés

írta: Csuffepupp     Szerzők: Kölcsey Ferenc a költő; az elemzést más szerezte
ª
 
Himnusz /1823/ elemzés Keletkezési körülmény: Kölcsey visszavonultan, egyedül, magányosan él Csekén. Az európai szabadságmozgalmak elbuktak. A költő nem lát olyan valóságos társadalmi erőt, ami a nemzet függetlenségét, jobb jövőjét kivívhatta volna. Pesszimizmus lesz úrrá rajta Ekkor újra: VANITATUM VANITAS (a földön minden hiábavaló) Műfaja: a cím. Istenhez fohászkodó, szenteket dicsőítő, ünnepélyes hangulatú költemény. A középkor műfaja eredetileg a himnusz; a romantika fedezi fel újra. Kölcsey megőrizte a hangnemet és a fohászkodást Istenhez; de a romantika korát ellenétes érzelmek hullámzása jellemzi. Ma nemzeti éneket értünk alatta, a nemzeti összetartozást fejezi ki a zászlóval és a címerrel együtt. (1844-ben Erkel megzenésíti) Alcím: a 16-17. századból. A protestáns prédikátor-költő helyzetébe éli bele magát; ez érteti meg a költemény vallásos jellegét és sajátos történelemszemléletét. Szerkezete: 1. versszak: a nemzeti lét kezdeti szakaszán Istené a vezető szerep. Istenhez fohászkodik, azaz egy természetfeletti erőtől vár jobb sorsot (jóság, bőség, védő kar). Megérdemli a magyarság a segítséget („… megbűnhődte…”) Hangnemét a felszólító módú igealakok halmozása határozza meg (áldó, nyújts, hozz) 2-3. versszak: a nemesi múlt derűs képei jelennek meg, Isten ajándékait sorolja fel. A honfoglalással nyert szép hazát, a föld termékeny gazdagságát, a nemzeti múlt nagy sikereit (török, Mátyás) említi. Metaforaként a bús had; mint a fekete sereg jelentkezik, míg a „Bécsnek büszke vára” alliteráció emeli a jelentőségét a harcnak.
Emelkedett, ünnepélyes hangulatát a költői jelzők erősítik – szent bérc, hős magzat, vad török – fokozzák a nagyszerű múlt horderejét. 4-6. versszak: a bosszúálló Isten jelenik meg, a nemzeti csapások zordon felsorolása következik. A keserű indulatszó (Haj h) fájdalmas sóhaj jelzi a fordulópontot. Bűneink miatt szállt ránk haragja (mongol, török, testvérharc). A szabadságmozgalmak üldözöttjei (Rákóczi). Romantikus víziók, túlzások, (hiperbolikus) értékpusztulást kifejező metaforák határozzák meg a szakasz hangulatát. Döbbenetes a romantikus képek érzéki, láttató ereje – vert hadunk csonthalmazai, vérözön. Az ellentétek a szenvedéseket részletezik (paradoxon: hon a hazában) 7. versszak: a múltból a jelenbe vált át. Jelen: sivárság. Ellentétek uralják, a múlt nagyságát állítja szembe a megalázó jelennel. 8. versszak: a vers keretes szerkezetű, de nem egyszerű megismétlése az utolsó az első versszaknak; négy sor módosul. Itt az ige kerül a sor elejére – áldás, jókedv, bőség helyett – szánalomért könyörög. A képek sötétebbek, komorabbak, tragikum érzését erősítik. Oka: a jelen sivársága. Négy sor változatlan. A költő el tudja képzelni, hogy a balsors után víg esztendő köszönthet a magyarra. Verselése: kettős ritmusú.
Kiadás kelte: 20 március, 2008   
Értékelje ezt a kivonatot. : 1 2 3 4 5
Fordítás Küldés Link Nyomtatás

New on Shvoong!

Top Websites Reviews

  1. 2. Csuffepupp

    szívesen!

    Szia! Nagyon örülök, hogy segíthettem! Volt, hogy magam is hiányoztam. Szerencsére a tanárnőnk eleve jegyzeteket diktált órán, melyek sokat segítettek a lemaradásban. Örülök, hogy most egy kicsit én is hozzátehettem a Te tanulmányaidhoz! Kitartást az érettségihez :)

    1 Minősítés 2012. október 12.
  2. 1. Béres Heni

    :d

    Köszönööm sokat segitett hogy leirtad.Pont akkor hiányzotam irodalom orán.és sajnos elfelejtettem be potolni és most lesz a magyar vizsga nem sokára és tétel szoval megkelltanulni rendesen köszönöm.:D

    1 Minősítés 2012. október 11.
X

.