" A természet csupán szótár"(Delacroix)
Delacroix és a Kelet varázsa.
130 év uralom után a XX.sz.-ban megkezdődött
a francia gyarmatok felszámolása.A háborúk megszűnése után a festők is elindultak felfedező útjukra az egzótikus tájak felé.A művészeket hajtja a képzelet, a mindíg kék ég, a vakító napfény, a sötét sikátor,pálmafa, oázis, sivatag, tevék, vízhordó kreol,feketehajú lányok,
arab lovak...ahova még nem hatolt be a civilizáció! E varázslatos keleti hangulatból merítettek a nagy európai művészek is, többek között Diderot "Fecsegő ékszerek"c. műve, Flabert 1849 őszén másfél éves útra indult Egyiptomba és Maupassant is megírta algériai úti élményeit. De a zenevilágis merített a keleti erótika fojtott hangulatából.Mozart"Szöktetés a szerájból"c. operája,Cl.Debussy,L.Delibes,C.Saint-Saens művei, sőt Ravelnél is érződik a móros hangulat.
Ebbe a világba született 1799.ápr.26.-án, Charenton St. Maurice-ban E.Delacroix...Guerin műtermében tanult először,klasszikus stílusban kezdte tanulmányait Rubens,Veronese másolásokkal. Később angliai útja után, 1832-ben elkísérte azt a küldöttséget, melyet a marokkói szultánhoz rendelt el Lajos Fülöp király. Megismerte Marokkót/Morocco/, Algír tájait, embereit, sőt a hárem világát is egy algéria helyi felügyelő jóvoltából. Naplójában elragadtatva írja "....íme a kedvemre való nő!...a halom selyem és arany között gyönyörű emberi gazellák!"...és megszülettek a képek:"Algériai nők","Pihenő
odaliszk","Zsidó menyegző Marokkóban",Sardanapulos","Marocco szultánja"....Noteszában az észak-afrikai világ ezernyi pillanatát rögzíti hol színes ceruzával,hol ecsettel, az angol akvarell-technikát alkalmazva üdék és frissek folklorisztkus rajzai. Delacroix felfedezte a déli, vakító napfényt! és vele együtt a Kiegészítő Színek színelméletét!.."Minél símább vagy fényesebb a tárgy, annál kevésbé látszik az eredeti színe, valójában tükörré válik,a környező színeket veri vissza". Delacroixnak a szín volt a mindene!. A keleti út még jobban kiemelte kolorista tehetségét. Kavargó,forrongó, küzdő szenvedélyek tombolnak lovas képein, az arab lovak szépségét, lovasaik vakmerőségét és gyengédségét fejezik ki....Íme a képek:"Lovat nyergelő arab",Török lovas férfi","Viaskodó lovak az istállóban","Oroszlánvadászat",A Skrimish hegy","Tangeri fanatikusok"....Hatott művésztársaira is, az impresszionisták zászlójukra tűzték a nevét,még Van gogh-ra is hatással volt. Delacroix egyik híres képét, "Az irgalmas szamaritanus"-t/1849/ másolta le 1890-ben kisebb változtatással és saját stílusában. Az akkori művészi élet érdekessége volt, hogy J.R. Auguste amatőr festő párizsi otthona kölcsönözte Delacroixnak és más festőknek is az eredeti fegyvereket, yatagánokat, tőröket, arab gyapjúblúzokat,burnuszt,ezüstös,-arannyal szőtt kaftánokat.
Keleti barangolásunkat Naplójában található bejegyzésével fejezzük be:
"A KÉP ELSŐ KÖTELESSÉGE, HOGY ÜNNEP LEGYEN A SZEM SZÁMÁRA!"
Úgy legyen!