1901. ápr. 18-án, Nagybányán született. Apja Németh József földrajz-történelem szakos tanár, akit behívtak katonának és hosszú
évekre fogságba is esett. Így sokáig édesanyja Gaál Jolán nevelte.
Családjával 1904-ben Szolnokra, majd 1905-ben Budapestre költözött. Iskoláit Budapesten végezte. 1920-ban beiratkozott magyar-francia szakra, de néhány hét alatt kiábrándult a bölcsészkarból. Átiratkozott az orvosira. 1925-nem a Szent János kórházban kezdte meg fogorvosi gyakorlatát. Ugyanebben az évben jelent meg nyomtatásban első írása a Horváthné meghal című írása. Karácsonykor feleségül vette Démosz Ellát. Hat lányuk született, közülük kettő fiatalon meghalt. 1926-ban fogorvosi rendelőt nyitott, két év múlva iskolaorvos lett, s 1943-ig dolgozott.
1926-tól tanulmányai, kritikái rendszeresen jelennek meg főként a Protestáns Szemlében és a Napkeltében. 1929-ben közölték első regényét az Emberi színjátékot. Következő évben Baumgartner-díjat kapott, de a támadások miatt visszautasította. 1931-ben lett a Nyugat kritikusa.1932 őszén indította el személyes folyóiratát a Tanút, ami 1937-ig jelent meg (17 szám). 1934-ben néhány hónapig a Válasz egyik szerkesztője. 1934-1935-ben a rádió tudományos és irodalmi osztályának vezetője. 1943-1944-ig, hónapokig a Bocskai kertben élt (Debrecen mellett). A német megszállás alatt bujkált. Házukat rommá lőtték. Kiadójának, Püski Sándornak a meghívására Békésre költözött családostul. Politikai támadások folytak ellene. 1945-ben a hódmezővásárhelyi gimnáziumban kapott óraadó állást. 1948-ig tanított. 1947-ben leleplezték a Magyar Közösség nevű összeesküvést, mely ideológiájáért Németh Lászlót tették sokan felelőssé (kommunisták által konstruált ügy). A támadások ellenére megjelenne új művei, de a Válasz megszűnése után csak fordításait adják ki. 1954-től újra publikálhat folyóiratokba, s ekkor diagnosztizálják súlyos hipertóniáját. 1957-en Kossuth díjat kap. A hatvanas években betegsége ellenére sokat utazott és dolgozott. 1971 elején súlyos agyvérzést kapott. 1975. márc. 3-án halt meg.
Regényei: Emberi Színjáték (1929), Gyász (1935), Iszony (1947), Égető Eszter (1948), Irgalom (1965)
Drámái: Bodnárné (1931), II. József, VII. Gergely, Villámfénynél, Pusztuló magyarok (1936-1946), Papucshős (1938), Erzsébet-nap (1940-46), Széchenyi (1946), Eklézsia-megkövetés (1946), Husz János(1948), Galilei (1953), Az áruló (1954), Petőfi Mezőberényben (1954), Apáczai (1955), A két Bolyai (1961), Csapda, Gandhi halála, Négy próféta (verses), Utazás (1961), Nagy család, Harc a jólét ellen (1964)
Esszékötetei: Kisebbségben