E két évszázad a képzőművészet, ezen belül is elsősorban az építészet terén alkotott halhatatlan remekműveket. A 11-12. század fejlesztette ki az ún. román stílust. A "harcoló egyház" céljainak megfelelően a templomok inkább
középkori lovag várakra emlékeztetnek, s azt az érzést sugallják, hogy a hívők biztonságban érezhetik magukat a Gonosz ellenében. A hatalmas falak, a zömök pillérek kívül is, belül is masszív erőt árasztanak. A teret félköríves boltozatok hidalják át, s félkörív zárja le a keskeny, lőrés szerű ablakokat is.A román stílus még a 12. század végét sem érte meg, máris egy új, még jelentősebb építészeti irányzat született, a gótika. Eltűntek a hatalmas és vastag falfelületek: karcsú pillérek, keskeny bordák tartják az egész épületet. Az élénk színekben ragyogó üvegablakok már csúcsívben végződnek, s a tér lezárására is a csúcsíves megoldás, két körszelet összeillesztése szolgál. A templomhomlokzatok jellemző elemei a gazdagon díszített kapuzatok, a fülkékbe épített szoborgalériák és a hatalmas méretű rózsaablakok. A díszítôelemek szemkápráztató gazdagsága gyönyörködteti a tekintetet. A könnyed, szinte súlytalannak tetsző, égbe törő gótikus katedrálisok a mennyek dicsôségét, a "diadalmas egyház" hatalmát hirdetik, az épületek szinte lebegni látszanak. A merev román szobrokkal szemben a gótikus szobrok légiesek, valósággal élnek, mozogni látszanak. A ruhák redőzete még eltakarja, de már sejteti az élő, eleven testet.A középkori
egyház hivatalos zenéje a gregorián ének volt. Nevét onnan kapta, hogy I. Gergely
pápa (590-604) alatt gyűjtötték össze és írták le a Biblia szövegének hangos felolvasásából származó zsoltárdallamokat, a bizánci liturgikus énekeket, a himnuszok melódiáit, a kolostorok zsolozsmáit. Mindezek latin szöveggel énekelt, hangszeres kíséret nélküli, egyszólamú dallamok voltak. Ez a dallamvilág - a népzenéből közben beszivárgó új elemekkel együtt - közel ezer évig az európai zene fejlődésének egyik legfontosabb alapja lett.A középkori zenének a kolostorok mellett egyéb központjai is léteztek. A világi zene első kivirágzása a trubadúrének. A trubadúrok, az eszményi udvari szerelmet és a lovagi erényeket megéneklő költök, provanszál nyelvű lírai költeményeiket saját szerzésű dallammal adták elő. Ez főleg a néphagyományokból táplálkozott, témái és műfajai azonban szorosan kapcsolódtak a lovagi életforma alkalmaihoz. Van közöttük szerelmi dal, udvarló esti dal, a kedvest üdvözlő hajnali nóta, vetélkedő játék, táncnóta stb. - Ebben az időben alakult ki a többszólamúság legegyszerűbb formája, a kánon.Magyarországon Géza fejedelem és
Szent István
király idejében indult meg a román stílusú építészet. A korabeli épületek azonban elpusztultak, csak néhány templom alapfalait, alaprajzát ismerjük. Legnagyobb volt közöttük a székesfehérvári három hajós bazilika. A legjobb állapotban a Tihanyi apátsági templom (1055) altemploma maradt ránk. A 13. században építették a magyar romanika legnevezetesebb alkotásait. Közülük az egyik legszebb a jáki templom. Két zömök toronnyal hangsúlyozott homlokzatát az apostolokat ábrázoló szobordíszes kapuzat ékesíti (ennek stílusa már átmenet a gótikába). Jellegzetes román kori emlékeink még a Bélapátfalvi, a Lébényi és az átmeneti stílust képviselő Zsámbéki templomok. A Pécsi dómot Schmidt Frigyes építette újjá a 19. század végén. Az Esztergomi királyi palota bejáratának kapubéllete, rózsaablaka is szép példája a magyarországi román stílusnak. Kápolnája már átmeneti stílusú.Magyarországon már a tatárjárás után megjelentek a gótikus stílus elsô nyomai, a gótika kora azonban nálunk mégis inkább a 14-15. század. Gótikus műemlékeink közül a legjelentősebbek a Budapesti Mátyás-templom (Schulek Frigyes restaurálta), a Budapesti Belvárosi plébániatemplom szentélye, a soproni ferences templom. A mellette levô káptalanterem hazánk legszebb koragótikus keresztboltozatos terme. Késő gótikus a hálóboltozatos nyírbátori templom. - A Kárpát-medencében gótikus stílusú a Kassai dóm, a szepescsütörtökhelyi Zápolya-kápolna, a Kolozsvári Szent Mihály-templom. - Gótikus váraink közül a legjelentősebb a Diósgyőri, a Kőszegi, a Nagyvázsonyi és a Visegrádi.A magyar gótikus szobrászat kiemelkedô példája, Kolozsvári Márton és György bronzból készült Szent György lovasszobra (1373) a Prágai várban látható. E korból való a Győri Szent László-herma (fejereklyetartó) is. - A magyar gótikus festők sorából kiemelkedik Kolozsvári Tamás (15. század) nagyméretű oltárképeivel.
További összefoglalók a következőről Képzőművészet és zene