A Kurázsi
mama és gyermekei (1939) a harminc éves
háború idején
játszódik. Brecht a témát Grimmelshausen 17. századi regényéből
vette. Az epikus
dráma 12 év eseményeit tárja elénk 12
jelenetben. A mű : a háború emberi érték romlását, pusztulását
idézi elő. Az író ennek a tételnek az igazságáról akar
elgondolkodtatni. Létrehoz egy helyzetet: elénk rajzolja a
háború világát, és ebbe átlagembereket helyez el. Az egész dráma a
kezdeti szituációra épül. 1624 tavasza, Oxenstjerna zsoldosvezér
csapatokat toboroz Dalarnéban a Lengyelországi hadjárat számára. A
vezér szerint csak a háború jó a népnek, békében nincs fegyelem, s
elvadulnak. A verbuváló elvesztette hitét a háborúban, akiket eddig
toborzott, mind megszöktek. Ekkor érkezik Kurázsi mama
egy ekhós
szekéren három gyermekével. Bemutatja családját. Ő maga Anna Fierling,
gyermekinek különböző apjaik vannak (lengyel, svájci, német). A
zsoldosvezér felháborodik, amikor Kurázsi mama nem engedi fiainak,
hogy katonák legyenek. Kurázsi mamának mindennél fontosabb az üzlet,
így az
őrmester egy ügyes csellel csatot vesz, így elvonja Kurázsi mama
figyelmét a verbuváló beszervezi fiát. Hiába sikítozik
Kattrin, Kurázsi mama nem figyel . Megszerzi Eilifet. 1626-ban Wallhof erődje előtt
találkozunk Kurázsi mamával, amint egy kappant próbál eladni a tábori
szakácsnak. Ekkor hallja meg, hogy fiát a zsoldosvezér sátrába
invitálja ebédre hőstettéért . Eilif egy dalt ad elő a
zsoldosvezérnek, amikor a konyhából meghallja a folytatást, megörül,
hogy látja anyját. Ő azonban ahelyett, hogy büszke lenne fiára pofon
csapja a felesleges hősködésért. 3 éve van Kurázsi mama a
táborban, most épp egy zsák lőszert vesz. Stüsszi zsoldfizető lett.
Megismerkedik Yvettel, aki bájait kínálja a katonáknak. Elmondja
Kattrinnak, hogyan lett pillangó, s óvva inti a lányt a
katonáktól. Megérkezik a szakács és a pap, Eiliftől hoznak hírt
Stüsszinek. Kurázsi mamával elbeszélgetnek, ezalatt Kattrin felöltözik
Yvette ruhájába, utánozza őt. Hirtelen ágyúszó hallatszik, mindenki
menekül. A szakács elmenekül, de a pipáját ott hagyja, a pap marad, de
álruhában, Stüsszi a tábori zsoldot a kocsiba rejti. Stüsszi el akarja
dugni a pénzesládát, ám alighogy sikerül elfogják, ő kénytelen
letagadni, hogy ismeri családját. Elhurcolják. Yvette közbenjár
Stüssziért, de a fiú ára az ekhós szekér. Kurázsi mama addig alkudozik,
mígnem késő lesz, s megölik a fiát. Tagadniuk kell, hogy ismerik a
fiút, így végig kell nézniük, ahogy névtelenül elföldelik.Kurázsi mama
a tiszti sátor előtt várakozik. Panaszt akar tenni, megrongálták a
szekerét, hiába akarja lebeszélni az írnok, hajthatatlan.Megérkezik egy
katona , aki megmentette az óbester lovát, ezért jutalmat ígértek
neki, de nem kapta meg. Kurázsi mama próbálja csillapítani, de a katona
tajtékzik a dühtől, ordibál. Kurázsi mama elénekli a Nagy Kapituláció
Dalát, megnyugszanak, és mindketten elmennek panasztétel nélkül.Két év
telt el, Kurázsi mama rengeteg országot bejárt, a háború mind nagyobb
erővel folyik. A tábori pap egy vérző asszonyt hoz, kötszert kér neki,
de Kurázsi mama sajnálja feláldozni a tiszti ingeket . A pap azonban
csíkokra tépi őket. Kurázsi mama siratja az elveszett hasznot. A házból
gyermeksírás hallatszik ki. Kattrin berohan, s karján egy csecsemővel
jön ki. Ő is szeretne saját gyermeket, így órákig nem lehet
leválasztani róla. Katonák isznak Kurázsi mamánál, ám az egyik fizetés
nélkül akar távozni. A mama erre letépi válláról a rablott női
kabátot. Bajorországban , ahol a császári zsoldosvezér temetése
folyik. Kurázsi mama lányával a sátor belsejében leltároz. Sajnálják a
zsoldosvezért, hogy temetésén még harang sem szól, de hát előző nap ő
romboltatta le a tornyot. Kurázsi mama és a pap arról tanakodnak, hogy
mikor lesz vége a háborúnak. A pap szerint soká, így Kurázsi mama
áruért küldi Kattrint. A pap udvarolni kezd, ám mama elhárítja.
Visszatér Kattrin sírva, homlokán sebhely éktelenkedik. Tudja, hogy
soha nem fog férjhezmenni, így nem lesznek gyermekei. Kurázsi mama
vigasztalásképpen nekiadja Yvette piros cipőjét. Kurázsi mama kalmár
pályafutása csúcsán. Ezüstpénzből készült nyakláncot visel, közben
arról énekel, hogy jó üzlet a háború, csak tudni kell használni. A
szekér előtt egy öregasszony áll a fiával. Ágyneműt akarnak eladni,
Kurázsi mama méltatlankodik, hogy háborúban nincs fedél az ember feje
fölött, így nincs ágy, nem kell az ágynemű. Megszólnak a békét jelző
harangok. Kurázsi mama úgy érzi, csődbe ment, vége a háborúnak.
Haragszik a papra, akinek tanácsára felvásárolta a rengeteg árut.
Megjelenik Yvette, Kurázsi mamát keresi, immár özvegyen. Megérkezik
Eilif is, aki búcsúzni jött, mert békeidőben ugyanazt tette, mint
háborúban, ezért most halál vár rá. Kurázsi mama boldogan tér vissza,
megtudta, hogy a béke csak ideiglenes. Senki nem szól neki a
fiáról. 16 éve folyik a háború. A szakács elmondja, levelet
kapott Utrechtből, kocsmát örökölt, és most oda akar menni Kurázsi
mamával, de Kattrin nélkül. Egy háznál énekelnek, levest koldulnak, de
Kattrint kint hagyják a kocsinál, hogy ne legyenek túl sokan. Kattrin,
aki hallotta az előző beszélgetést , elmegy, anyja észreveszi,
tartóztatja, megígéri, hogy vele marad, márcsak a kocsiért is.
Otthagyják a szakácsot.Együtt húzza lányával a szekeret a hideg
télben. 1636. A császáriak Halle városát akarják megtámadni.
Kurázsi mamáék egy parasztcsaládnál vannak, akik közül a fiút éjjel rá
akarják venni, hogy vezesse el a császáriakat a városba. A fiú
tiltakozik, majd beadja a derekát. Kattrin ekkor döntő lépésre szánja
el magát. Felmászik a ház tetejére és elkezd dobolni, hogy felébressze
a várost. A katonák lelövik, ám az utolsó dobszót már a város ágyúinak
hangja váltja fel. A város megmenekült. Kurázsi mama siratja lányát, a
család viszont arra kéri, menjen el onnan, megígérik, hogy majd ők
eltemetik a lányt. Kurázsi mama egyedül húzza tovább a szekeret.
Életelvét a Nagy Kapituláció dalában fogalmazza meg legvilágosabban.
Tudja, hogy a véget nem érő harcok között élni kell valahogy,
gyermekeit el kell tartania, ezért áll a háború szolgálatába. Az
embertelen világ azonban őt is embertelenné teszi: egyre
megszállottabban és elvakultabban folytatja az üzletelést, az
életfenntartás eszköze életcéljává válik. A háború tönkreteszi őt
is. Kurázsi mama azonban nem tanul szenvedéseiből, gyermekei halála
után újra befogja magát kocsijába, és megint nekivág a
kalmárkodásnak. Az író azt akarja, hogy sorsából a közönség
tanuljon. A háború eszközévé, bűneinek megtestesítőjévé lesz, és
önköréből kitőrni nem tudva húzza kacatokkal rakott szekerét.
Figurája így válik tragikusan groteszkké: egyszerre nagy és
kicsinyes, szánnivaló és nevetséges, okos és korlátolt. A darab
epikus jellegű jelenetekből áll. Brecht drámája több szempontból is
ellentéte a klaszszikus tragédiának.
További összefoglalók a következőről Kurázsi mama és gyermekei