A
kiemelés eszközei a mozgóképen-a néző figyelmének irányítása Az alkotó miképp próbálja beégetni, bevésni a legfontosabb,
mégis illékony képelemeket az emlékezetbe? 1. A KÖZELKÉP (1910 óta alkalmazzák) A drámai csúcspontokat rögzíti. Jelentőséget ad a kiemelt részletnek, leszűkíti a látható teret, a szerinte lényegtelent leválasztja. 2. A MEGVILÁGÍTÁS és a színkezelés A fények és színek tudatos alkalmazása.Kiemeli a lényeges motívumokat az alkotó számára lényegtelent láthatatlanná teszi. A megvilágítás hiánya is a kiemelés eszköze. Vonzza a tekintetet , a néző várja a meglepetést.( pl. reklámfilmek) A sejtelmes megvilágítás misztikussá teszi a filmet-Álmosvölgy legendája, A Mátrix látomásai 3. A HOSSZ és aTEMPÓ A kamera tartós figyelme, amellyel valamely eseményt vagy motívumot kísér. A tempótlanság a szappanoperákra jellemzó. 4. ZENEI HANGSÚLY Visszatérő zenei motívumok, az izgalmas pillanatokat támogatja a kísérő zene, a némafilmekben a dialógust helyettesítette. Régen zongorajátékkal kísérték a némafilmeket.(Híres filmzeneszerzők: Ennio Morricone-VOlt egyszer egy Vadnyugat, A profi stb, John Williams-Star Wars, Nino Rota-Országúton) 5. AZ ISMÉTLÉS Kezdetektől alkalmazott eszköz: valamely motívum ismételt alaklmazása,amely érthetővé teszi a néző számára a cselekményt szöveges kommentátor hiányában.Egy kép, egy szereplő, egy mondat vagy tárgy újbóli felbukkanása szinte kényszeríti a nézőt arra, hogy a filmben látott események között összefüggések után kutasson, egyszersmint aiz ismétlés megóvja a motívumot a felejtéstől. 6.SZOKATLAN ESZKÖZÖK, KÜLÖNLEGES HATÁSOK ( maszkolás=a kép kör alakú keretezése) 7. LASSÍTÁS 8.KIMEREVÍTÉS 9. GYORSÍTÁS 10.FELIRAT A felvevőgép és a téma viszonya-KOMPOZÍCIÓ 1. A KERET( fekvő téglalap forma) A kamera tekintetének a a keretezett vizuális mezőnek szigorú határt szab a fekvő téglalapforma. A festményhez képest állandóan változó.Ezt a rendező és az operatőr határozza meg. A szereplők elhelyezése, a hősök kapcsolatának érzékeltetése. Fontos, hogy mutat-e szimmetriát, aszimmetriát, nyugalmat vagy nyugtalanságot. 2. A KÉPKIVÁGÁS A méretek relatív rendszere: a plánok.Ez mindig az emberi figura léptékéhez viszonyított.plán=vágott képsík szuper plán(arcról szuperközeli premier plán( közeli felvétel az arcról,amelyről az érzéseket olvashatjuk le,tárgyakra, mozzanatokar irányítja a figyelmöünket, ezeket távolabbról nem láthatnánk félközeli plán ( átmeneta kis- és a nagytotál között) kistotál( környezetet, teljes emberalakot mutat nagytotál ( tájat, helyszíntmutat, új bekezdések kezdődnek ezze, hogy tudjuk hol járunk 3.A KAMERA ESZKÖZEI, a kamerabeállások ( WIlliam Dickson az első feltalálója, a 20. sz-i kamera másodpercenként 24 képet rögzített, 1914. kocsira tett kamera, 60-as évek vállra tehető kamera) svenkelés-pásztázás,a kamera saját tengelye körül forog lendítés-gyors svenk hirtelen mozdulattal fordítják el a kamerát fahrt-kocsizás rögzített helyét elhagyva maga is mozgásba lendül a kamera daruzás-kran a kamera az operatőrrek együtt emelkedik vagy süllyed függőleges irányba fix-a kamera moccanatlanul figyeli az eseményeket panorámázás-ezek kombinációja zoom, az a technika, amely a kamerát meg sem mozdítja, csak az objektív gyújtópontját változtatja, olyan hatást kelt, mintha a néző közeledne a tárgyhoz, szereplőhöz képest. A hidraulikus emelők segítségével kiküszöbölhető lett a kézremegés( 1976. Rocky) A KAMERA, A SZEREPLŐ ÉS AZ ELBESZÉLŐ VISZONYA 1. Az operatőr szemszogéből SZUBJEKTÍV az operatőr valamennyi szereplővel azonosul 2. A szereplők úgy mozognak, mintha nem lennének tudatukban a kamera jelenlétével-OBJEKTÍV A filmek zöme ilyen.1975 Cápa-a vérengző ragadozó szemszögéből látjuk a történteket 3. IJesztővé válik, félelmetessé, ha ALULRÓL veszi a kamera, mert mérete a szereplőnek virtuálisan megnövekedett 4.a FELÜLRŐL kamerázott tömeg eltörpül, magányosnak, kiszolgáltatottnak láttatja így a szereplőt a rendező JEAN MINTRY: LEÍRÓ KÉP. a legkedvezőbb a cselekmény pontos láttatásához SZUBJEKTÍVKÉP-a kamera az egyik szereplő helyére kerül TÁRSÍTOTT KÉP- leíró karakterű kép, magáévá teszi az egyik kiváltságos szereplő nézőpontját SZERZŐI KÉP- nem rendelhető szereplőhöz, nincs scselekményábrázolási funkciója, ám értelmező-, asszociációs kapcsolatopt hoz létre MOZGÓKÉPI NARRÁCIÓ A FILM TAGOLT KÉPFOLYAM: A RENDEZŐ ÉS AZ OPERATŐR KÉPEKET ILL: MOZGÓKÉPEKET FŰZ EGYSÉGES TÖRTÉNETTÉ:A KAMERA TÉRNEK CSUPÁN EGY RÉSZÉT KÉPES RÖGZÍTENI? A TÖRTÉNET FOLYAMÁT PEDIG IDŐMEGSZAKÍTÁSOKKAL ÉRZÉKELTETI:A FORGATÓKÖNYV A VALÓSÁGOS FOLYAMATOT AKTUSOKRA BONTJA:? MAJD RENDEZŐ A RÖGZÍTETT KÉPEKET? JELENETEKET ÚJRA ÖSSZERAKJA:A NÉZŐ A BONTOTT TERET ÉS IDŐSÍKOKAT MÁR SZERKESZTVE LÁTJA? MÉGIS AZ AZ ÉRZÉSE? HOFY A TÉNYLEGES TÖRTÉNET A SZEME ELŐTT PEREG: VÁGÁS= az a munka, amely a képernyőn és a filmvásznon új rendet teremt, technikai művelet A montázs a filmkészítés utolsó fázisa, a mozgókép művészi előállítása .A producernek ebbe beleszólása van. A montázzsal a film ideje és tere szabadon alakítható, különböző kameraállásból felvett jeleneteket választanak ki, tesznek véglegessé, illesztenek be a filmbe. A montázs a cselekmény sűrítése. A
filmszerkezet kisebb
egységei A BEÁLLÍTÁS=SNITT az a szerkezeti egység, amelyben még folyamatos a kamera által rögzített téridő JELENET= nagyobb egység számos beállításből áll. Nagyobb tér ill időugrások által határolt szerkezeti egység, amit gyakran a kép elsötétülédsével és kivilágításával érzékeltet a rendező.Más helyen más időben folytatódik a film. A filmszerkezet nagyobb egységei ( vesd össze az epikus szerkezettel) Filmidő- valóságos idő? 90 percbe belesűríthető alár 40 év is. ELBESZÉLÉS= NARRÁCIÓ ELBESZÉLÉS= TÖRTÉNET+CSELEKMÉNY sajátos együttese ESEMÉNYSOR=TÖRTÉNET? VAN ELEJE? KÖZEPE ÉS VÉGE Az események ok-okozati összefüggésben vannak egymással. Az irodalmi elbeszélés pontosabb időmeghatározású lehet Időre utalások: felirtaok, narrátor flashback=időugrás a múltba legtöbbször a valóságos idő és a filmidő párhuzamosan halad párhuzamos montázs= különböző térben játszodó eseményeket párhuzamosan mutat CSELEKMÉNY=ESEMÉNY+HŐSÖK JELLEME? MOTIVÁCIÓ? KÖRÜLMÉNYEK? SZERZŐI KOMMENTÁROK A CSELEKMÉNY sokféla lehet, a történet 1. Jézus élete 1, de 4 evangélista szemével léthatjuk az evangéliumokban, vagy Kurosawa: A vihar kapujában c, alkotása TÖRTÉNET_A CSELEKMÉNY VÁZA( ALAPHELYZET_KONFLKTUS_MEGOLDÁS) ':Alaphelyzet= EXPOZÍCIÓ:kiindulási helyzet, sorsdöntő találkozások, a hétköznapi élet rendje felbomlik_II:KONFLIKTUS:beindítja az események láncolatát_ III:FORDULAT_ a konfliktushelyzet kibontakozik_IV:LEZÁRÁS,A KONFLIKTUSHELYZET feloldódik, az élet megváltozva bár, de visszazökken a megszokott kerékvágásba. EPIZÓD= a szereplők jellemzésére szolgál, környezetrajz, a csaelekményvilág leírása, beiktatott kisebb történetek SZEREPLŐK: újraéli a történetet, nemm eljátssza, a testbeszéd , a mimika=arcjáték szerepe VISELET= pl.a napszemüveg a Terminátorban DIALÓGUS= párbeszéd, élethűnek kell tűnni BESZÉDMÓD( Indul a bakterház) TAGLAJTÉS KÖRNYEZETI TÁRGYAK KÍSÉRŐZENE ZAJOK