Az érem- és bélyeggyűjtés együttes vizsgálata még rengeteg lehetőséget nyújt a kutatóknak. Bár sok gyűjtő mindkét területet
gyűjti, eddig kevés publikáció jelent meg a két terület együtteséről. A jelen kiadvány első része a numizmatika és a filatélia kapcsolatát elemzi, amely indokolja egyúttal a témaválasztást is. Bepillantást enged mindkét gyűjtési terület történetébe. A gyűjtők időszaki seregszemléje alkalmával kerültek kibocsátásra azok az érmek, plakettek,
jelvények, amely a jelen
katalógus gerincét alkotják.
A középső fejezet jelvényeinek zömét a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének, a MABÉOSZ-nak a kiadásai képezik, a fejezet második részében pedig a kitüntető- és jubileumi jelvények, illetve a világkiállítások alkalmával megjelent jelvények következnek. A jelvények esetében is a felirat, a leírás, az átmérő, az anyag és a hátoldali információ leírása látható a fotók alatt.
A katalógus rész három fő fejezetéből az első az érmeket és plaketteket, a második a jelvényeket, a harmadik a magyar vonatkozású külföldi darabokat vonultatja fel. A magyar bélyeggyűjtéshez kapcsolódó érmek és plakettek időrendben szerepelnek. Az egyes érmekről, plakettekről méretarányos fekete-fehér közölnek. A felsorolt adatok: az előlap körirata, az éremkép leírása, évszám, mesterjegy, készítésre utaló jel, a hátlap körirata, leírása, mesterjegy, a tervező(k) és készítő(k) neve(i), átmérő, anyag, kiadó. Az egyes adatok értelemszerűen hiányozhatnak, ha azok nem állnak rendelkezésre.
.
A katalógus zárófejezetében a szerzők a nem hazai kiadású, de magyar vagy magyarországi vonatkozású (például magyar személy, épület, címer, szöveg látható rajta) filatéliai rendezvények érmeit és plakettjeiből ad válogatást. Az idegen nyelvű feliratok magyar fordítása is segít a tájékozódásban..
Az ehhez hasonló katalógusok szerzőinek mindig számolniuk kell azzal, hogy művük nem lesz teljes, illetve néhány darab esetében, a pontos leíráshoz szükséges információval (például megjelenés időpontja, tervező művész vagy mester) nem rendelkeznek. Viszont egyúttal alkalom arra is, hogy az olvasók, a gyűjtőtársak kiegészítsék saját anyagukkal, adataikkal a meglévőt az megosszák az érdeklődőkkel. Lappangó darabok is kerülhetnek elő ily módon. Jeles művészek (az éremművészek közül például Berán Lajos, Madarassy Walter, Kiss Nagy András, Tóth Sándor, Képíró Zoltán, Fritz Mihály vagy a magyar pénztörténetben is szerepet játszó Huguenin Éremüzem, a grafikus művészek közül például Cziglényi Ádám, Légrádi Sándor) kevésbé ismert darabjai is publicitást nyernek, amelyek összefoglaló kiadványokba terjedelmi okokból nem kerülnek bele. Az egyes darabok mindig másai a kornak, megjelenésük, minőségük, anyaguk tájékoztat a kor ízléséről, arról, hogy a megrendelők mit tartottak éppen akkor fontosnak. A téma érdekes érmészeti megoldásokat is hozott, például egy érem átfűzése és viaszpecséttel lezárása, ahogy a postai levelezésben volt szokásos, illetve több esetben a pécsi Zsolnay gyár eozinmázas porcelán érme, vagy a hollóházi, a herendi porcelángyár porcelán érmei. A katalógus jól ismert közgyűjtemények (például Magyar Nemzeti Múzeum) olyan darabjait is bemutatja, amely eddig kevesebb figyelmet kaptak.
A katalógusban szereplő darabokat több mint húsz köz- és magángyűjtemény bocsátotta rendelkezésre. A kötetet irodalomjegyzék zárja.