Nagyszabású vállalkozás volt a nyolcvanas évek elején Magyarország kronológiájának összeállítása. Számos szerző és lektor
egyeztetett munkája. A
kronológia célja nem lehet más, mint a legfontosabb események tényszerű közlése értékítélet, kommentár nélkül. Mégis, bármilyen kronológia tükrözi a szerzők, a kiadó nézeteit. Először is, mely események kerültek be, melyek nem. Nyilván a mohácsi csata pontos dátuma, vagy az 1848-as forradalom kitörésének napja nem képezte vita tárgyát, de különösen a korábbi évszázadokban az egyes dátumok kétségesek lehetnek, vagy éppen egymásnak ellentmondó források maradtak fenn, vagy különböző kutatók külöünböző időpontokat fogadnak el, de az is előfordulhat, hogy a kronológia megjelenése után kerül nyilvánosságra egy korábban ismeretlen tény, vagy egy bizonytalanságot eloszlató dokumentum.
Az első kötet kezdetektől 1529. augusztus 29-éig, azaz a mohácsi csata napjáig, a második kötet 1526. augusztus 30-tól 1848. március 14-ig, a harmadik a forrdalom kitörése napjától 1944 decemberéig, az utolsó kötet pedig 1944. december 21-től, azaz az Ideiglenes Nemzetgyűlés összeülésének napjától 1970 végéig sorolja az eseményeket. Az utolsó dátum, ami belekerült a négykötetes kronológiába a Magyar Tudományos Akadémia tudományos konferenciája, amelynek témája "Napjaink lenini békepolitikája" volt.
A függelék a magyar uralkodók uralkodási idejét, az
erdélyi fejedelmek, a nádorok , az erdélyi vajdák, az udvarispánok és országbírák, az erdélyi főkormányzók, a miniszterelnökök és az esztergomi érsekek nevét és hivatali idejét tartalmazza. A tájékozódásban személy- és helynévmutató segít.
Bármenbnyire igyekszik tárgyilagos lenni egy adatokat összegyűjtő kézikönyv, az adatok kiválasztása, a nevek, fogalmak írásmódja, bizonyos témáknak a többihez képest angyobb szerepeltetése vagy éppen kihagyása mind szubjektív tényező, illetve a kiadás korának jellemzője. Az Akadémiai Kiadó kronológiája ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével együtt kiindulópont szinte bármilyen 1970 előtti magyar történelmi téma kutatásakor, feldolgozásakor.