Az új magyar címertana rendszerváltás utáni években született, már túl a címerváltáson. nemcsak az államcímer, hanem
a családi, városi
címerek is az érdeklődés középpontjába kerültek. A címerek mesélnek, kifejeznek, szimbolizálnak. Mesélnek az adott ember, család, közösség, ország történelméről, kifejezik az adott közösségben élők együvé tartozását, szimbolumokkal jelölik a számukra fontos dolgokat - és örökítik nemzedékről-nemzedékre. A kilencvenes évek elején a címerek iránti újabb érdeklődés (és egyúttal divathullám is) a hagyományokhoz való visszatérést, ragaszkodást is jelentett, amelynek legjobb példája a köztársasági címer.
Az átdolgozott szakkönyv, a szerző korábbi címertani munkájára épül, ám aktualizálva, kibővítve az alapművet. A címertannak az évszázadok alatt szigorú szabályai alakultak ki. A modern címerek ezeknek az előírásoknak nem minden esetben felelnek meg. A heraldikai alapvetés kevés helyen sajátítható el. E könyv elődje 1983-ban jelent meg, és nagy népszerűségre tett szert, nemcsak a szakemberek és történészhallgatót körében. El kellett oszlatni némi téves eszmét is a címerekkel kapcsolatban.
Érdekes megfigyelni, mikor tiltja egy rendszer a címerek használatát: as nagy francia forradalom 1790-ben, Magyarország 1949-ben tiltotta a nemesi, illetve a vármegyék és régi városok címerének használatát. Hobbinak és tudományos munka témájának egyaránt érdekes kérdés az elmúlt mintegy nyolcszáz év címerpajzsain látható ábrázolásoknak megfejtése. Ez sokszor egyértelmű magyarázattal nem fejthető meg, még feloldatlan címerek, címerelemek várnak a kutatókra és a kedvtelésből heraldikával foglalkozókra.
A címertan feladata a múlt pontos megismeréséhez hozzájárulni, a hagyományokat őrizni és ismereteket, segítséget nyújtani azok használóinak. A könyv első része a címer, annak használatának fogalmával, történetével, a címerek elemeivel, változataival és a szakszerű leírással foglalkozik. Sok címer szabálytalan heraldikailag. Ez azért figyelemre méltó, mert a címerhasználat szinte sehol nem kötelező! A második rész a magyarországi címerhasználat történetét tárgyalja a címerek elterjedésétől napjainig. Az államcímeren kívül a megyecímerek, a városok és községek címerei, a céhcímerek, a nemesi, polgári és népi címerek részletezése olvasható. A szakirodalom jegyzéke számos, könnyen elérhető forrásra hivatkozik. A színes címerrajzok mindnenki számára élvezetesek.