Egyiptom már a görög-római időktől lenyűgözte és sokszor befolyásolta is azokat a kultúrákat, amelyekkel kapcsolatba került. Ma is óriási az érdeklődés eme ókori civilizáció iránt. A mai embert leginkább az
egyiptomi kultúra egyes elemeit –például a piramisok építését, a hieroglifek megfejtését, vagy a balzsamozási eljárásokat –övező rejtély vonzza.
A
könyv e nagy érdeklődésnek tesz eleget. Áttekinti az egyiptomi civilizáció háromezer éves történetét, melynek során e nép identitása minden viszontagság ellenére változatlan marad. Ez páratlan a Földközi-tenger partjain élő népek körében, s egyebek között a jellegzetességeit évszázadokon át megőrző társadalom művészetében, irodalmában, vallásában is tetten érhető.
Mindeddig a legátfogóbb képet nyújtja minden eddig (Egyiptomról) olvasott anyagról –legalábbis számomra. Olyan tévhiteket is eloszlat, amelyek mai napig is élnek az emberekben, már ami az egyiptomi kultúrát illeti. Megemlíteném többek között azt,
hogy sokan úgy hiszik mai napig is, hogy a piramisokat rabszolgák építették. Nos, nem. A nekropoliszokban (sírvárosok) feltárt épületek, s azoknak maradványai világosan igazolják, hogy olyan munkaerőt alkalmaztak már akkor, amit manapság vendégmunkásnak neveznénk. Megint mások gúnyosan jegyzik
meg a Bibliában közölt tényekkel kapcsolatban, hogy van az, hogy mindamellett, hogy a Bibliában többször is utalnak az Egyiptommal
való kapcsolatokra, az egyiptomi feltárt leletek soha sehol nem tesznek említést nemcsak Izrael létéről, de még a zsidóság létezéséről sem. Az ilyen embereket szeretném megnyugtatni, hogy előszöris az egyiptomi kultúra tízezer évre tekint vissza, szemben a zsidóság négyezer éves múltjával, s igenis, vannak nyomai a zsidósággal való kapcsolatoknak. Élő példa erre a XXII. dinasztia ideje alatt I. Sesonk fáraó kapcsolatai kezdetben Salamon királyjal, később, meg a Salamon ellen fellázadt Jerobeámmal. Mellesleg egy Megiddóban (Izrael) felállított korabeli sztélén örökítette meg az Izrael feletti győzelmét I. Sesonk. Ugyanakkor érdekes az a tény is, hogy a kezdeti, Izraellel való szövetséget Salamon király egy egyiptomi hercegnővel való házassággal pecsételte meg. Az ilyen diplomáciai házasság volt az első
Egyiptom történetében, addig ugyanis a helyzet fordított volt, idegen hercegnők mentek férjhez a fáraóhoz.
A könyv részletesen tárgyalja az egyiptomi kultúra hatását a világra, hiszen még az ókori Rómában is divatos volt egyiptomi stílusú kerti pavilonokat emelni a gazdagabb családok számára, melyeket, természetesen hieroglifekkel díszitettek. Sajnos, mivel nem igen értettek az egyiptomi írásmódhoz, ezek a felíratok értelmetlenek voltak, csupán a divat kedvéért használták.
Kezdve a predinasztikus kortól (az óegyiptomi civilizáció eredetétől) a könyv lépésről-lépésre taglalja, gyönyörű képekkel illusztrálva az Óbirodalmon, a két országrészen, majd az egyesített országon, az Amarna-
koron, a Ramesszida-koron, mindhárom átmeneti koron, a késői koron, a perzsa, majd a görög-római koron, a kopt kortól egészen az arab hódításig Egyiptom történetét. Ugyanakkor betekintést enged a mindennapi élet rejtelmeibe, az irodalomba, a képzőművészetbe, a városok tervezésébe, az írás művészetébe, oktatási intézmények rendszerébe, a vallás rejtelmeibe, az idegen népek (később az egyiptomiba beolvadt) Egyiptom területén létrehozott többé-kevésbé független államainak rendszerébe, a mindennapi életbe és a háztartásba, a díszes temetési ceremóniákba, a keresztény korszakba, az iszlám üldöztetések idején, stb.
További ismertetés a következőről Az ókori Egyiptom képes atlasza