A kilencvenes években végrehajtott teljes bankjegycserét dolgozza fel a cikk-sorozat. Időrendben először a 10 ezer forintos került forgalomba 1997. július 1-jén. Acikk - mivel ez volt
az első a sorozatban - részletesen foglalkozik a bankjegy elő- és hátoldalának szerkezetével, a visszatérő elemekkel, a biztonsági elemekkel. Kitér az egységes méretre, az értékjelzés megjelenítésére, a kibocsátó neve, a kibocsátás helye és ideje fontosságára, a büntető záradékra. Felsorolja azokat a paramétereket, amelyek a korábbi magyar bankjegyen
is láthatók voltak és azokat, amelyek az
új jegyeken láthatók. Természetesen a biztonság erősödött meg, valamint figyelembe kellett venni a nemzetközi fejlődést és igényeket is. Az új jegyeknek teljes mértékig meg kell felelni az automatizált bankjegykezelésnek- és feldolgozásnak. A
lakosság mindezzel leginkább az ATM-ek, a bankjegykibocsátó automaták működése kapcsán találkozik. Az új bankejgy-sor egységes technikai és esztétikai szempontból egyaránt. A tízezres előoldalának domináns ábrázolása Szent István
király portréja. Ez megjelenésekor heves vitákat okozott, minthogy korabeli ábrázolás
nem maradt fenn. A lakosság, sőt még a szakma egy része is eltérő véleménnyel bírt, hogyan kell ábrázolni államalapító királyunkat a XX. század legvégén. A hátoldali kép az előoldalon ábrázolt személyiséghez köthető helyszín, itt Esztergom látképe. Ez sem volt vita mentes, hiszen a kép, amely a bankjegyről köszön vissza nem XI. századi, hanem sokkal későbbi időből származik.
További összefoglalók a következőről A 10.000 forintos