A hazai
feudalizmus alapja, a
királyi birtok, 1200 körül felbomlott. A meghatározó szerepet
az egyházi és a világi nagybirtok vette át. Velük szemben a királyság igyekezett megszilárdítani központi hatalmát, de ez csak átmeneti sikereket hozott. A nemesség a volt ősfoglalókból, a királyi szolgáknak(serviens regis) nevezett adománybirtokosokból és a volt várjobbágyokból kezdett a XIII. század elején osztállyá formálódni. Az Aranybulla(1222) voltaképpen a serviensek kiváltságlevele, s a nemesség a szolgabírói intézmény létrehozásával kezdte meg a széthulló királyi megye helyén a nemesi megye kialakítását. A királyi hatalom gyengülése miatt azonban a bárók szolgálatára kényszerültek. Kialakult a hűbéri függés magyar változata, a familiaritás. A nemesség renddé szerveződése I. Lajos idején indult meg. A XIII. századra a szolgarenduek(servi) és a szabad állapotú parasztság közt elmosódtak e különbségek. Megindult az egységes jobbágyi osztály kialakulása. E kor szülte a városi polgári rendet
is. Mezővárosok keletkeztek. Lakosságuk földmuvelo, de volt több-kevesebb iparuk is. Jellemzőjük a szűkebb, vagy szélesebb körű önkormányzat. Az árutermelő, lakóinak teljes polgári szabadságot biztosító, városfallal védett város neve a periódus végén civitas, a városfallal
nem övezett, a földesúri előjogokkal korlátozott településeké oppidium. Fejlődésükre kedvezően hatott, ha megkapták az áru megállítás és az útkényszer jogát. E fejlődésnek a termelőerők fokozódó kibontakozása és az anyagi
kultúra növekedése biztosított alapot. A kultúrtáj tovább terjedt a folyóvölgyeken át a magasabb, erdős hegyvidékek irányába. A még meg nem szállt erdős, mocsaras vidékeken az újonnan betelepült francia szerzetesrendek(ciszterciták, premontreiek) kolostorai szinte minta gazdálkodásoknak számítottak. Mezőgazdaságunk nem sokkal maradt el a nyugati mögött. Ellátta a lakosságot, sőt piacra is termelt. Általánossá vált a háromnyomásos gazdálkodás. Virágzott az állattenyésztés. A szellemi kultúrában szembetűnő az írásbeliség terjedése. Ez összefügg az iskolaügy fejlődésével. Változatlanul vezető szerepet játszott, de már a kor által módosított tartalommal, az egyházi műveltség. Mellette kibontakozott a lovagi kultúra. A kor nagy stílusváltás periódusa. A XIII. század derekán, nagyjából a tatárjárás után, a romantikát a gótika váltotta fel. De a román nem túlfinomodással hanyatlott le, hanem szinte belenőtt a gótikába. A legszámottevőbb az egyházi-vallási kultúra. A kolostorokban és a káptalanokban termelődött ki az a feudális-vallásos műveltség, amelyet az egyház terjeszt a tömegeknek. Az egyház hatalma fenntartására új szervezeteket hozott létre. Az új szerzetesrendek Magyarországon is megtelepedtek. Így a francia eredetu karthauziak(1084), a mezőgazdasági kultúra és az építészet emelésében egyaránt érdemeket szerzett ciszterek(1142) és a premontreiek(1130). A XIII. században alakult az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosoké. A városi fejlődés váltja ki az olyan szerzetesrendek alapítását, amelyek nem félrehúzódva, birtokaikból, hanem a városban munkából, vagy koldulásból élnek. Ilyenek a ferencrendiek és a domonkosok. A női rendek közül a begina-mozgalom legjelesebb zárdája a Nyulak szigetén(Margitsziget) alakult. A kolostorokban általában fejlődött az írásbeliség, meghonosodtak a könyvtárak. Az építészetben a ciszterciek nyugatról hozott szakismeretei hoztak fejlődést. A francia románika és a burgundi gótikát hozták magukkal. A burgundi gótika hatását tükrözi a gyulafehérvári székesegyház. Foúri. Nemzetségi alapítású kolostoraink közül a legreprezentatívabbak az ún. lébényi típushoz tartoznak (Lébény, Ják, Zsámbék, Türje). Románkori plasztikánk a jáki kofaragó műhely alkotásaiban tetozött, hatása a közeli falvakon(Csempeszkopács, Sopronhorpács) messze túl is jelentkezik. A koben szegény Alföldön mázas égetett téglával építettek. Az egyszerűbb falusi templomok a korban kedvelt centrális megoldással épültek(Ják, Szt. Jakab kápolna, Pápóc, Kállósd). Különálló a ciszterciek rendi szabályokkal meghatározott, puritánságra törekvo építészete. Törekvéseiket legragyogóbban bélapátfalvi templomukban(1232) valósították meg. A francia kulturális hatás megmutatkozott könyvkultúránkban is. Előtérbe került a francia koragótikus írásgyakorlat. Az írás, mint hitelesítő tényező iránt növekvő igény nemcsak a királyi kancellária létrehozásában nyilvánult meg, hanem növelte a káptalani és a konventi hiteles helyek jelentőségét is. A vallási-egyházi kultúra a művészetekben a tatárjárás után a francia hatás primátusát tükröző gótika jegyében öltött testet. A templomépítésben a kezdeményező szerepet a városi polgárság vette át.
További összefoglalók a következőről A magyarországi középkori kultúra virágkora