A
felvilágosodás hatása a szellemi életben nem minden területen egyformán jelentkezett. A történettudományokban - többnyire volt jezsuiták – Hevenesi munkáját folytatták,
de munkájuk a forrásgyűjtésen túl kiterjed a forráskritikára
is és ebben alapos, értékes művek születtek, előkészítve a következő korok munkáját. Pray György
már korábban megírta Magyarország történetét
az államalapításig, most folytatja azt. A természettudományokban erőteljes a fejlődés. Nagy lendülettel bontakozott ki a magyar nyelvűség. Így Debrecenben Hatvani István a fizikát, Weszprémi István orvos és egészségügyet vitte előre. Rácz Sámuel, a pesti anatómia-professzor, magyar nyelvű orvosi műveket írt. Ebben a periódusban egyre jobban fellendült az ismeretterjesztő könyvek kiadása. A felvilágosodott
abszolutizmus, mint láttuk, magáévá tette
A felvilágosodás bizonyos eszméit, sőt bevezetett egyes, ezeknek megfelelő reformokat is. E korlátozott előrelépésével is utat nyitott azonban a felvilágosodás szélesebb behatolásának. Egyre több magyar és magyarországi tette magáévá a haladás ezen eszméit. Ezek részben német közvetítéssel jutottak el hozzánk. A világbirodalommá nőtt Franciaországban a felvilágosodás kozmopolita jellegű lehetett. Németország viszont a széttagoltságában csak éppen megkezdte harcát a nemzeti egységért. A felvilágosodás itt nacionalista színezetet öltött és így jutott Magyarországra. A felvilágosodás eszméi azonban így is csak szűk körhöz jutottak el. De ez a kör az egész ország fejlődését, haladását akarta. De az eszmék, az ismeretek terjedésének alapfeltétele, hogy terjesztésük anyanyelven történjék. A nép felé fordulásnak voltak emberszeretetből, sőt vallásosságból fakadó érzelmi okai, de egyre jobban előtérbe lépett a józan belátás: a termelés fejlődésének útjából csak a néppel együtt lehet elsöpörni a feudalizmus-emelte akadályokat. Révai Miklós válaszul megindította a népköltészet gyűjtését. Egész sor tudós a nép nyelvére építve fejlesztette a tudományos magyar nyelvet, hogy a tudományok eljuthassanak a néphez is. A magyarságért vés a magyar nyelvért vívott harc összefogta a nagyon különböző felfogású, törekvésű magyar rendi társadalom egészét. Ez megteremtette az alapot ahhoz, hogy a haladók törekvései megvalósuljanak és kibontakozzék a magyar népművelés. A magyar népművelés megindítói, legkiválóbb úttörői Bessenyei György, és Tessedik Sámuel. Bessenyei György nemcsak író és filozófus, hanem a magyar művelődéspolitika első rendszerezője is. A tömegek nevelésében nagy jelentőséget tulajdonított a szépirodalomnak. Tessedik Sámuel mind elméleti, mind gyakorlati munkájában maradandót alkotott. Bessenyei fellépésétől számítjuk a magyar irodalom megújulását is. A fejlődésben mind nagyobb szerepük volt a hírlapoknak és folyóiratoknak. Az első, a Magyar Hírmondó Bécsben jelent meg. Folytatása, már Pesten a Magyar Mercurius. Felvilágosodott irányú a Magyar Kurír s jelentős kezdeményezése melléklapjának, a Magyar Muzsá-nak kiadása. A periódus végén indította meg Görög Demeter és Köteles Sámuel a Hadi és más nevezetes tudósítások-at. A folyóiratok közül a Kazinczy-Batsányi-Baróti Szabó által szerkesztett Magyar Museum-ot, Molnár János Magyar Könyvesházát és Pétzeli József Mindenes gyűjteményét kell kiemelni. A színjátszást az iskola falai közül vitték magukkal a diákok, sokszor éppen a magyar nyelv megkedveltetésének szándékával. A felvilágosítók látták, milyen vonzása és agitatív hatása van a színjátszásnak. Kelemen László színtársulata a haladó törekvések szolgálatára is alakult mrg1790-ben. A képzőművészetben a barokk egyeduralma már a végét járta. Eger ugyan ekkor kapta barokk arculatát, de az eszterházi kastély(1781) már rokokó stílusban épült. Jelentkezett a copf és megindult hódító útjára a klasszicizmus – elsősorban a köznemesség körében – megyeházak, városházák, kúriák építésével. A festészetben is kifáradt a barokk. Maulbertsch késői alkotásai elszürkülnek, sablonosakká válnak. A soproni Dorfmeister József barokkján már klasszicista törekvések jelentkeznek, s egyre inkább a nemzeti érzést akarják ébreszteni (Szigetvár, Zrínyi-freskó). E nagy alkotók nagy alkotásai mellett a rokokó és a szentimentalizmus hatására a periódusban jelentkeznek a táj, a csendélet és a zsánerfestészet alkotásai
További összefoglalók a következőről A felvilágosult abszolutizmus és a magyar felvilágosodás 2.rész