A Szent Erzsébet-évforduló, azaz születésének 800. évfordulója, számos alkalmat nyújtott
az emlékezéseken túl kutatásokra,
és olyan közzétételekre, mint az ismertetett cikk. Árpád-házi Szent Erzsébet világszerte, de különösen a keresztény világban az egyik leghíresebb magyar, igaz, Thüringiai Szent Erzsébet néven. Szintén a legismertebb magyarok közé tartozik Liszt Ferenc,
aki Szent Erzsébet legendája címmel írt oratóriumával tisztelgett Szent Erzsébet előtt. A zeneszerző Wartburg várában Erzsébet életéről szóló hat freskót tekintette meg, s ennek hatására kezdte el zeneművét komponálni 1857-
ben. A bemutató előadás 1865-ben Pesten
volt, egy újabb kapcsolódási pont Liszt és Magyarország között. Erzsébet apja II. András (Endre) király (1205-1235), anyja a Bánk bánból leginkább ismert merániai Gertrudis királyné. Leányukat még gyermekkorában jegyezték el Hermann őrgróffal, aki hamarosan elhunyt. Erzsébetet végül Hermann öccse, Lajos vette feleségül. Erzsébet gyermekkora óta jótékonykodott, segítette a rászorulókat. Férje ebben támogatta, aki 1227-ben elhunyt. Erzsébetnek három gyermekével együtt
nem volt maradása Wartburgban. Felvette Szent Ferenc harmadik rendjét. 24 éves korában halt meg. Halála után nem sokkal kezdődtek a csodák, a legendák. A cikkben ismertetett érmek ezeket a legendákat illetve a Liszt Ferenccel közös ábrázolásokat veszi sorra képekkel illusztrálva. A leghíresebb és leggyakrabban ábrázolt "csoda", amikor Erzsébet kötényében a szegényeknek szánt élelem rózsává változik. Az érmek készítői: Karl Götz, Ispánki József és Telcs Ede, készítési idejük 1928 és 1936.
További összefoglalók a következőről Árpád-házi Szent Erzsébet ábrázolásai Liszt Ferenc érmeken