Mivel a nyílt önkényuralmat Schmerling miniszterelnök is átmenetinek tartotta, ezért
az 1861-65-ig terjedő időszakot PROVIZÓRIUMnak, ideiglenes állapotnak nevezték.
Deák kivárta, míg Bécs kezdeményez.
1865 húsvét: Deák a Pesti Naplóban közzétette álláspontját, melyben alkotmányos rendezést tett kiindulópontjává, mely az állami önállóság egy részének föladásával Bécs és Pest számára egyaránt elfogadható. Erre:
- a centralista Schmerlinget menesztik
- Ferenc József
1865 decemberére összehívja az országgyűlést.
A külső és a belső viszonyok mind Bécset, mind a magyar vezető réteget a megegyezésre szorították.
Königrätzi csatavesztés:
1866.Ezután a Habsburg Birodalom nagyhatalmi állását csak Magyarország közreműködésével tarthatta meg.
Andrássy Gyula gróf:
* felvidéki nagybirtokos
* egykori 48-as huszártiszt
* Kossuth diplomatája
*
1867 elejétől magyar miniszterelnökké nevezték ki.
Az országgyűlés becikkelyezte a kiegyezési törvényt
1867-ben. Ferenc Józsefet Simor János esztergomi érsek magyar királlyá koronázza.
A
kiegyezés előnyei és hátrányai abból fakadnak,
amennyit visszaszerzett és amennyit föladott az önálló magyar államiságból a népünk.
A KIEGYEZÉS (1867):
+ utat adott a közlekedés, a hitelélet és az iparfejlesztés állami támogatására.
+ közoktatás, közművelés fejlesztésére
+ megvetette a polgári fejlődés jogi alapjait.
A kiegyezésből a nemzetiségek ki voltak zárva.
Osztrák-Német fél + Magyar fél -> KIEGYEZÉS
A birodalom két legerősebb, de számszerűen kisebbségben levő nemzete kötötte meg. A csehek elégedetlenek.
A kiegyezést REÁLIS KOMPROMISSZUMként értékelhetjük. Megmerevítette, anakronisztikussá tette Magyarország társadalmi-politikai berendezkedését.
DUALISTA ÁLLAMRENDSZER:
Ausztria:
&
curren; császár és birodalmi gyűlés van az élén (melyből 60 fő megy a közös minisztériumba)
¤ azalatt van a felelős kormány
¤ tartományok
Magyarország:
¤ király az első ember, mellette az országgyűlés (melyből szintén 60 fő megy a közös minisztériumba)
¤ azalatt van a felelős kormány
¤ megyék
Közös minisztériumok:
külügy, hadügy és pénzügy.
Közös az uralkodó is.
A magyar-osztrák kiegyezés láncszem volt az európai polgári és nemzeti átalakulások sorában.
További összefoglalók a következőről A kiegyezés