Oktatási céllal, egy sorozat részeként jelent meg
az "Imperial China" című könyv az Oxford University kiadásában. A sorozat a nemzeti tananyag követelményeihez igazodik. A három szempont, ami alapján a metodológia épül: tudás és megértés, a történelem interpretálása és a történelmi források használata. A jelen, egy témát felölelő könyv
hat kérdést tesz
fel, s a hat fejezetben ezekre igyekszik úgy válaszokat adni, hogy a tanulók nem kész megoldásokat kapnak, hanem maguknak kell a vélaszokat megadni. A hat fejezet, illetve a hat kérdés: Milyen volt
Kína? Kína békés ország volt? Milyen elvek voltak fontosak Kína
számára? Mit találtak fel a kínaiak? Hogyan éltek az emberek Kínában? Mennyire volt fontos a kereskedelem a kínaiak életében? Az első kérdés megválaszolásához Marco Polot hívta a könyvíró segítségül. A könyv Kr. e. 221-től, a
kínai császárság megalapításától, azaz Csin trónralépésétől Kr. u. 1279-ig, a mongol uralom beköszöntéig tart. Tehát Marco Polo a tárgyalt korszak legvégének kortársa. Az ő naplói ma
is elsőrangú források, amelyek az európaiak számára megkönnyítik Kína megismerését, hiszen európai szemmel nézte a távoli ázsiai országot. Naplójából szó szerinti idézeteket hoz (angol fordításban). Az idézet alatt néhány gondolkodtató kérdést tesz fel, amely alkalmas forrásfeldolgozásra, illetve vélemények ütköztetésére is. A fejezet további része azonban gondot jelenthet azok számára, akik most ismerkednek a történelemmel, hiszen a kínai történelemből vett információkat össze kell hasonlítani az ókori Róma és az angol-szász történelemből tanultakkal. Amennyiben ilyen előzetes ismeretei nincsenek a tanulónak, ezeket a feladatokat nem tudja megoldani. Ugyanígy az időszalag is kínai eseményeket von párhuzamba a nyugati világ, azon belül is Britannia történelmével. Ilyen, a történelem más területéről vett információkra a későbbi fejezetekben is utal, például a vallásnál Buddhára. Valószínűleg, ezekben az esetekben a tanári magyarázat, kiegészítések elkerülhetetlenek. Erőssége a könyvnek a kiváló képanyag. Érdekes megközelítés a tanulók mai életével való párhuzamokra utalás, amelyek segíthetik a jobb megértést.
További összefoglalók a következőről A császárkori Kína