$0Dél-Európában Franciaország után - jelentős fáziskéséssel -Olaszországba törtek be először a modern találmányok. A gépbehozatal
aszázadforduló alatt megháromszorozódott. Nagy szerepet játszott a gyorsfejlődésben az elektronikus ipar és az olcsón kiaknázható vízi energiakészlet.Olaszország be akart szállni a gyarmatokért vívott harcba, és ehhez flottákatakart szerezni. A viharos fejlődés egyenetlenül érte az ország különbözőrégióit. A politikai átalakulás némileg megváltoztatta az egyensúlyt.1912-ben az olasz kormány mégmeghosszabbította az német-osztrák-magyar-olasz hármas szövetség irántielkötelezettségét, ám a világháború kitörésével úgy ítélték meg, hogy a sajátérdekükben helyesebb lenne az antantbarát-politika. 1915. május 3-án felmondtáktehát a hármas szövetséget és hadat üzentek az Osztrák-Magyar-Monarchiának. Aháborús erőfeszítések jóval meghaladták a társadalom teherbíróképességét, így aháborút követően a gazdaság kritikus éveket élt át. Az éhség, a munkanélküliségelégedetlenséget szült; mindez különböző radikális mozgalmak hullámát indítottael. A következő választásokban is megmutatkozott a közhangulat – a politikaegyértelműen a jobboldal felé tolódott. Azzal, hogy a problémák alig enyhültek,új erők tűntek fel a belpolitika porondján. Az egyik ilyen az 1919-benmegalakult Harci Fasciók, melybe Mussolini is beállt. Lépését azzal magyarázta,hogy itt cselekvő emberekkel kerülhet kapcsolatba. A magukat fasisztakéntjellemző szervezet hálózata hamarosan 70 városra kiterjedt és különböző nagyiparosokanyagi támogatását élvezte. A soron következő 1921-es választásokon márképviselhették magukat a fasiszták is – Mussolini hívei, akik a korábbiválasztásokon megsemmisítő vereséget szenvedtek, most 35 mandátumot szereztek.Még ebben az évben megalakult a Nemzeti Fasiszta Párt, amely megfogalmazta azelső összefüggő fasiszta programot. 1922-ben Mussolini meghirdette híres rómaimenetelését, majd fegyveres osztagai több északi várost is elfoglaltak. III.Viktor Emanuel a forradalmi erők offenzívájától tartva október 30-án kinevezteMussolinit miniszterelnöknek. Kormányát november 16-án mutatta be. Felhagyott arepublikánus retorikával, ennek következtében megnyerte az egyház támogatását.Az első világháborút követően elindítsa autark kísérletét. Hatalma első kétévében az olasz
fasizmus még nem volt egységes képződmény; fenyegetés mellett,de léteztek politikai pártok, osztályszakszervezete, és a rendőrség istöbbé-kevésbé az addig bevett módon végezte dolgát. Felismerte, uralmamegszilárdítása érdekében meg kell szabadulnia minden jogállami jellegtől,ezért új választási törvényeket léptetett életbe. Az új szabályok szerinttörténő választás azonban mégsem hozta meg Mussolininek a várt sikert. Az újparlament megnyitásakor Giacomo Matteotti kétségbe vonta a választás tisztakimenetelét, ezért napokon belül fasiszta aktivisták meggyilkolták. Mindennekkomoly következményekkel járt; az ellenzéki pártok kivonultak a parlamentből,és több közéleti személyiség szorgalmazta, hogy a király szabaduljon meg Mussolinitől.III. Viktor Emánuel azonban tartott az általános balratolódástól, ezértvisszautasította az ilyen jellegű kéréseket. 1925-1926-ban erőteljesenkibővítették az uralkodó jogkörét, majd az ellene irányuló merényletet követőenfeloszlatta valamennyi politikai pártot. A fasizmus végül at 1927-1928-asparlamenti reformmal teljesedett ki, ugyanis a parlament megszűnt. Már csak azegyház rendelkezett némi mozgástérrel, de Mussolini számost engedmény tettnekik és jelentős összeggel támogatta őket. A világi és egyházi hatalom köztiellentét 1931-ban mutatkozott meg újra, mikor is Pius pápa egy keményenciklikában reagált a fasiszta rendszer hódító alapeszméit, erre Mussolini egykiegészítő megállapodással reagált. Az erős állami beavatkozás mellett átalakulta gazdaságpolitika is: a Munka-charta az egyes foglalkozási ágakat renditestületekbe szervezte. A fasizmus igyekezett a szellemi élet forrásakéntfeltüntetni magát, ezért fokozottan támogatták a művészeteket. A háborúra valófelkészülés és az esetleges demográfiai torzulások megelőzése érdekébenMussolini meghirdette a születések csatáját; eszerint a lakosságnak egynemzedéken belül meg kell kétszereznie önmagát. Az 1930-as évekre az egésztársadalom a hódítás szolgálatában állt, a lakosság jelentős hányada pediglojális maradt a rendszerhez. Ehhez nagyban hozzájárultak a különbözőüdültetési- és sportprogramok is.$0