$0Az első világháború kitörésekor Spanyolország gazdaságihelyzete meglehetősen sajátos volt; mutatói elmaradt a fejlett országokéitól,viszont
saját korábbi szintjéhez képest hatalmas fejlődést mutatott.Legjelentősebb iparága a textilipar volt. Súlyos nemzetközi helyzete részbenkorábbi külkapcsolatai nyomták rá bélyegüket – az 1898-es spanyol-amerikaiháborúban ugyanis Marokkó északi részét leszámítva nem maradt egy gyarmatuksem. Az 1902-ben trónra lépett XIII. Alfonz munkássága nyomán komoly és tartós alkotmányosságiválság alakult ki. Ezzel együtt a pártrendszer is megingott, a forradalmatkövető restaurációt egyre több bírálat érte. A huszadik század első negyedénekfőbb belpolitikai problémáját a nemzeti kisebbségek autonomista mozgalmaialkották. Az első világháborúban az országot földrajzi-stratégiai fekvése miattmindkét fél meg akarta nyerni szövetségesként, Spanyolország azonban függetlenmaradt. Az európai konjunktúra azonban hatalmas nyereséget hozott az addighalódó iparnak, és új cégek százai alakultak. Marokkóban újfent fellángolt agyarmatosítás elleni küzdelem. 1923. szeptemberében Miguel Primo de Riveratábornok a rend helyreállításának ígéretével, államcsínnyel átvette a hatalmat.A diktatúra kezdetekben nem ütközött semmiféle ellenállásba, később aztánáttért a polgári kormányzásra; a világgazdasági
válság idején pénzügyibiztonságot teremtettek. A diktátor megpróbálta az állami intézményrendszerthivatásrendi alapra helyezni. 1931. áprilisában a király lemondott a trónról,április 14-én pedig kikiáltják a Második Köztársaságot. Az első kormánykidolgozta Spanyolország új, ezúttal demokratikus alkotmányát, hamarosan pedigúj pártrendszer alakult ki. Megvalósult a kérdéses területek részlegesautonómiája is. $0