A fordítás Emma76 kivonata alapján készült:
A szerb szó pontos eredete nem tisztázott, de az egyik lehetséges változat szerint a kaukázusi "szer", azaz "férfi" szóból ered többes szám "bi" képzőjével együtt. A szerb név első említése a a Kr. u. VI. századból, Vibius Sequestrus földrajz írótól származik. Az első szerbek Németországban a VI. század elején jelentek meg Magdeburg és Anhalt térségében. A német Zerbst (szláv nyelven Serbis''te) város a korai
betörések emléke. A szerbeknek a Balkán-félszigeten történő első megjelenését a
bizánci császár, VII. (Bíborbanszületett) Konstantin említi, aki a
szerbeket, mint
már az illír tartományban a VII. század közepe óta élőket írja le. A szerbek egyike a kaukázusi népeknek, ők az Azovi-tenger keleti partján éltek. A barbár betörések idején más szláv népcsoportokkal együtt nyugat felé indultak - ez a folyamat már a IV. században elkezdődött. Bíborbanszületett Konstantin szerint Heraclius császár (610-640) hívta be a szerbeket a Bizánci Császárság északnyugati, elhagyatott tájaira, hogy telepedjenek ott le, és megvédte őket a betörő avarok portyázásaitól.