Az egyik lehetőség: a fegyveres fölszabadítás A régen várt háború életre villanyozta a csoportokra szakadt
magyar emigrációt. Teleki László, Klapka György és Kossuth Lajos (elnök) megalakítják a Magyar
Nemzeti Igazgatóságot,
Az emigráns kormány magját. Támogatták őket: Románia és Szerbia. Kossuth elérte, hogy az angol kormány ígéretet tett arra, hogy semlegességét akkor
is fenntartja, ha a háború átterjed Magyarország területére. Az események kulcsa III. Napóleon kezében volt. Kossuth: „Csak ha jönnek a franciák, csak akkor lehet idehaza fölkelés.”
1859. június 24. a solferinói győzelem után III. Napóleon fegyverszünetet kötött, becsapva Cavourt és a magyarokat. VAGYIS: a dinasztikus nagyhatalmi politika csak eszköznek tekinti a nemzeti mozgalmakat. Az önkényuralmat a nemzeti ellenállás ingatta meg, ám a dinasztikus nagyhatalmi politika nem tekintette céljának a magyar nemzeti mozgalom győzelemre segítését. Van-e hazai kibontakozás? Avagy a másik lehetőség A háborús vereség leleplezte az újabszolutizmus gyengeségeit. Bachot menesztették.
1860. október 20: OKTÓBERI DIPLOMA: Ferenc József által kiadott, abszolutisztikus, föderalisztikus és alkotmányos elemeket ötvöző alaptörvény. Ferenc József a magyar fölkeléstől is félve megkötötte a fegyverszünetet. A protestáns pátens (nyílt parancs) megbukott.
1860. március 15: Pesten Forinyák Géza joghallgató halála az egyetemistatüntetésen -> temetése halk tüntetés. Széchenyi
öngyilkos lett Döblingen
1860-ban. A pénzügyminiszter is öngyilkos lett. Már az októberi diplomát, még inkább a centralisztikus februári pátenst az
1861-ben összehívott magyar országgyűlés egységesen visszautasította. A képviselők /közvélemény+sajtó által támogatva/ ragaszkodtak az 1848-as törvényekhez. Deák a királyhoz intézett felirat mellett érvelt. A képviselők többsége azonban mivel Ferenc Józsefet nem tekintette törvényesen uralkodónak, ezért ünnepélyes határozat kiírását kívánta. Felirati
Párt /Deákkal/: 1848-as törvények = maximum Határozati Párt /Telekivel/: 1848-as törvények = minimum
Ám mind a két párt a 49-es állapot visszaállítását akarta. Teleki öngyilkos lett. Eztán Deák és a Fölirati Párt három szavazat különbséggel győzött. Ám a hatalom bécsi birtokosai Deák feltételeit is visszautasították és föloszlatták a magyar országgyűlést.
Mivel a nyílt önkényuralmat Schmerling miniszterelnök is átmenetinek tartotta, ezért az
1861-65-ig terjedő időszakot PROVIZÓRIUMNAK, ideiglenes állapotnak nevezték. Deák kivárta, míg Bécs kezdeményez.
1865. húsvét: Deák közzétette a Pesti Naplóban álláspontját, melyben olyan alkotmányos rendezést tett kiindulópontjává, mely az állami önállóság egy részének föladásával Bécs és Pest számára egyaránt elfogadható. Erre:
- a centralista Schmerlinget menesztik
- Ferenc József
1865 decemberére összehívja az országgyűlést. A külső és a belső viszonyok mind Bécset, mind a magyar vezető réteget a megegyezésre szorították.
További összefoglalók a következőről Az önkényuralom csődje