A pesti forradalom eseményeinek bemutatása: 1848. március 3-án Kossuth az alsó táblán nagy beszédben azonnali feliratot (uralkodóhoz intézett javaslatot) indítványozott. A nevezetes felirati beszéd az eddigi kormányrendszer átfogó kritikáját tartalmazta, s azonnali rendszerváltozást szorgalmazott.
Kossuth a fölirati javaslatában követelte a kötelező örökváltságot. Javasolta az országos pénztár létrehozását-de már a terhek közös viselésével. S mivel felelős kormány nélkül nincs biztosíték a reformok végrehajtására, szerette volna elérni hogy első lépésként a helytartótanács tagjainak országgyűlés előtti felelőssége legyen megállapítva. Az Ellenzéki Nyilatkozaton alapuló indítványt forradalmivá tette, hogy Kossuth a teljes körű polgári átalakulás azonnali megvalósítását hangoztatta, tehát az egész program egyszerre történő életbe léptetését akarta elérni, továbbá, hogy az egész Habsburg Birodalom alkotmányos átalakítását javasolta, vagyis a birodalom nyugati fele számára is alkotmányt követelt.
Magyarországon megkezdődött a forradalom. Az ellenzék felirati javaslatát egyhangúlag elfogadta az alsó tábla. A főrendek, hogy kikerüljék az állásfoglalást, nem tartottak ülést, a felső tábla vezetőit Bécsbe rendelték. A várakozás feszült napjai következtek. Európából újabb forradalmi megmozdulások hírei érkeztek Magyarországra. Hogy az eseményeket kimozdítsák a holtpontról, a pesti Pilvax-kör tagjai kapcsolatba léptek Kossuthtal. Megállapodtak abban, hogy március közepe táján nagy tömegdemonstrációt szerveznek, aláírásokat gyűjtenek, hogy így gyakoroljanak tömegnyomást Pozsonyra, az országgyűlésre. Az előkészületek kapcsán fogalmazódott meg a Mit kíván a magyar nemzet? című tömör nyilatkozat, ismertebb nevén a Tizenkét pont, az ellenzéki programnak rövidsége folytán radikális hangnemű összefoglalása. A tömeggyűlés számára írta Petőfi a Nemzeti Dalt, a kezdőszavairól Talpra, magyarként is emlegetett gyújtó hatású költeményt.
Bécsben március elején, nem utolsósorban Kossuth március 3-i, az egész birodalomnak alkotmányt óhajtó beszédének hatása alatt, tömegmozgalmak követelték az azonnali változást. A feszültség napról napra nőtt.
Március 13-án kitört a forradalom. A katonaság fegyveres ereje sem segített, a város véres küzdelmekben a forradalmárok kezére került. A körülzárt császári várban, a Burgban, engedni kellett. Metternich megbukott, a császár alkotmányt ígért. Életbe lépett a sajtószabadság.
A bécsi forradalom
március 14-én megérkező hírére
Pest politikai mozgalmának szervezői, e naptól a
márciusi ifjak, az azonnali cselekvés mellett döntöttek.
Március 15-én reggel az egyetemi ifjúság mozgósításával,
a Tizenkét pont utcai kihirdetésével, Petőfi Nemzeti dalának elszavalásával tüntetés kezdődött. A forradalom első, tudatos és ünnepélyes aktusa a
belváros ismert
nyomdájának,
Landerer és Heckenast sajtójának
lefoglalása volt. Kinyomtatták és kiosztották a forradalom dokumentumait. A hatalmassá nőtt
tömeg a pesti
Városháza elé vonult, s a városi vezetéssel is elfogadtatta a Tizenkét pontot.
A testületet megbízták azzal: szólítsa fel a Budán székelő, az országot igazgató helytartótanácsot a nemzetőrség szervezésének engedélyezésére és a politikai foglyok szabadon bocsátására. Hogy követeléseiknek nagyobb nyomatékot adjanak az egész tömeg a hajóhídon át a várba nyomult. A budai börtönéből azonnal kiszabadították Táncsicsot és diadalmenet kísérte vissza pestre. A nagy nap délutánján népgyűlés zárta a tömegdemonstrációk sorát. Pesten vér nélkül győzött a forradalom. Az események hírét szabaddá vált sajtó viharos gyorsasággal vitte szét az országban. Pest forradalmát napokon belül követte a vidék forradalma.
Március 15-én, ugyanazokban az órákban, amikor Pesten megkezdődött a forradalom a pozsonyi országgyűlés küldöttsége,
a magyar politikai élet teljes vezérkara, hajóra szállt, hogy Bécsből az alkotmányos átalakulás jóváhagyásával térjen vissza. A Kossuthtal az élen bevonuló magyarokat szabadságot köszöntő ujjongó tömeg fogadta.
Másnap került sor a Burgban küldöttség fogadására..
A forradalmi mozgalmakról érkező mind vészterhesebb hírek rábírták a bécsi udvart, hogy a magyar országgyűlés határozatait-megtoldva a pesti március vívmányaival- V. Ferdinánddal j
óváhagyassa.
További összefoglalók a következőről 1848.március 15.a pesti forradalom