Mi az, hogy Mezopotámia?A szó görögül folyóközt jelent.
az ókorban
Mezopotámia az Eufrátesz nagy kanyarulata volt, vagyis É-Ny Irak. Ma Irak területét tekintjük Mezopotámiának. Mezopotámia az Eufrátesz és Tigris között terül el. Ennek a két folyónak az áradása határozta
meg az
emberek életét.
Az Eufrátesz (Purattu) 2800 km hosszú, nagy a hordalékvivő képessége (a hordalékot a középső szakaszán rakta le), csak az alsó szakasza
volt hajózható, eredetileg a Tigrissel nem találkozott, az ókorban 6 főcsatornája volt. A Tigris (Idiglat) 2000 km hosszú volt, áprilisban áradt, esése nagyobb és jobb az Eufráteszénál. Mezopotámia éghajlata sivatagi és sztyeppi. A csapadék eloszlása nagyon egyenlőtlen.
Mezopotámia vallása A valláson kívül az ésszerűség, a kereskedelem, a pénz határozta meg az emberek életét. "A barátság felbomlik – az üzlet örökre szól." A mezopotámiai vallás
többistenhivő. Az
istenek száma, rangsora nem állandó, hatalmuk változhat (sumer istenek száma kb. 3600). Úgy gondolták, hogy egy névtelen hatalom már a születéskor meghatározza, az ember élettartamát, életének eseményeit. Vallásuk alapja a kikerülhetetlen és változatlan rend, a
sors (akkádul simtu).
Három fő istenük volt.
An az "ég istene", a "legistenibb isten",
Enlil a “levegő ura”, “az istenek és az emberek királya”, ez az isten jótékony, a rend védelmezője, de romboló és kegyetlen
is tud lenni, ő idézte elő a vízözönt.
Enki, a “Föld ura”, a vizek mélyének ura, ő a bölcsesség istene, ő tanította meg az embereket a mesterségekre, tudományokra és a művészetekre. A mezopotámiaiak a három fő istenen kívül még Ninhurszag istenőot tisztelték mélyebben, ő az “istenek anyja”, “minden gyermek anyja”.
A csillag-istenségek közül kiemelkedett a holdisten, a napisten, a természeti elemek istene. Az “ég úrnője” volt Innin, a szerelem és gyönyör istennője. Hasonlóság figyelhető meg a Biblia és mezopotámia történelme, vallása között (pl. teremtés, vízözön, bábeli torony).
Írás Mezopotámiában alakult ki az ékírás. Kr.e. 3000 körül jelentek meg a képjelek (piktogrammák), a fejlődéssel párhuzamosan egyszerűsödtek a képek vonalai. A mezopotámiai írnokok a nádszál háromszög alakúra vágott végével balról jobbra benyomkodták a benedvesített agyagtáblába a jeleket, így jöttek létre az ékformák.
Matematika Magas színvonalat ért el a matematika és a geometria. A 60-as számrendszert használták. Néha használták a tizes számrendszert is. A kört 360 fokra osztották föl. Meg tudtak oldani egy- és kétismeretlenes egyenleteket.
Csillagászat Napjaikat 12 kettős órára osztották fel és minden kettős órát 30 részre. Egy évben 12 holdhónap volt, 354 nap, a napévhez mutatkozó különbséget időnként egy szökőhónap beiktatásával helyesbítették. A holdhónap 4 hétnapos hétből állt. A nappályát is 12 részre osztották. Ismerték a csillagok mozgását. Fontos volt a csillagjóslás.
Irodalom A mezopotámiai irodalomban a líra és a az epikai költészet virágzott. Leghíresebb a Gilgamesről szóló eposz. (Gilgames hatalmas hős volt, aki barátjával hajtott végre csodálatos hőstetteket. Barátja halála rádöbbentette arra, hogy ő is halandó. Elindult, hogy megkeresse az örök élet titkát. Megszerezte a halhatatlanság füvét, de amíg aludt egy kígyó megette.)
További összefoglalók a következőről Mi az,hogy Mezopotámia?