A bibliai hagyomány alapján Izraelt eredeztethetjük Egyiptomból (Ld. a Deuteronomisztikus történeti művet, melyben nagy hangsúly van
az Egyiptomból való kivonuláson.), vagy Mezopotámiából. A legtöbb hagyomány Mezopotámia felé mutat, de meg kell jegyeznünk,
hogy ezek az írásbafoglalt hagyományok már átmentek bizonyos teológiai értelmezési folyamaton, tehát a bennük szereplő adatokat
nem fogadhatjuk el kritika nélkül. A
mezopotámiai eredetre vonatkozó hagyományt a Ter. 12-50. irodalmi egység tartalmazza elsősorban, de nem kizárólag. A két eltérő hagyományban egyrészt az a közös, hogy az eredetet a történelemben keresi, nem
pedig mitikus sajátságokban, másrészt, hogy az ősatyák, így a tőlük származó Izrael nem őslakosok Kánaán földjén.
Ha szemügyre vesszük a Ter. 12-50. irodalmi egységet, mely a mezopotámiai eredet gondolatát képviseli, megállapítható, hogy benne a hagyomány nem egységes. Alapvetően két terület kerül szóba, különböző megfogalmazásokban: Dél-Mezopotámia (kaldeai Ur: Ter. 11.28, 11.31, 15.7, Neh. 9.7) és Észak-Mezopotámia (Hárán és környéke: Ter. 27.43, 24.10, 11.10-26; Paddan-Aram: Ter 28.2).
A "káldeai Ur" kifejezéssel kapcsolatban el kell mondani, hogy valóban létezett Kr. e. kb. 2700-ban Ur nevű város Dél-Mezopotámiában, ám ez önmagában még nem bizonyíték, mert Észak-Mezopotámiában
is több ilyen nevű város létezett. Gordon Hárán környékén véli megtalálni egy ugariti szöveg alapján. Ur városának jelzőjével (kaldeai) kapcsolatban pedig felmerül az a gond, hogy az ékírásos szövegekben csak a Kr. e. XI. századtól van szó káldeusokról. (Rózsa Huba szerint a asszír szövegekben a IX. századtól.) Bright szerint kevés érv szól a dél-mezopotámiai eredet mellett. Ur városa a Hold-isten tiszteletének (Sin-kultusz) központja volt, a héber ősök között pedig vannak olyanok, akiknek nevei szintén a Sin-kultusszal hozhatók kapcsolatba, esetleg annak emlékét őrzik. Ilyenek: Táré, Sára, Milká (és Lábán). De ebből a tényből nem következik egyértelműen a dél-mezopotámiai Ur városával való kapcsolat, mert a Hold-kultusz másik nagy központja az észak-mezopotámiai Hárán volt. És Bright szerint az ősatyai hagyományok kevés dél-mezopotámiai befolyásról tanúskodnak.
Az északmezopotámiai eredethagyománnyal kapcsolatban pedig Karasszon István közöl egy érdekes gondolatmenetet könyvében, mely szerint a Jákob-Lábán ciklus, mely alátámasztani látszik az észak-mezopotámiai eredet feltételezését, nem utal Mezopotámiára, hanem célja Izraelnek az arámoktól való elkülönülésének aetiologikus magyarázatát adni. A gondolatmenet a következő: Az Ézsau elől menekülő Jákob kelet felé megy (Ter. 29.1), de ez a kelet nem lehet azonos Mezopotámiával, mert az említett "kelet"-en élő nép szomszédos kellett, hogy legyen, ugyanis a Ter. 31.44-től kezdődően Jákob és Lábán közt határkő felállításáról van szó, és az 52. vers pedig egy megnemtámadási szerződés.
Azt kell mondjuk, hogy a pátriárkai hagyományok nem alkalmasak arra, hogy akár Izrael, akár csak a pátriárkák mezopotámiai eredetét bizonyítsák. A bibliai hagyományt félretéve, ismertetek néhány szempontot, melyek utalni
látszanak egy esetleges ősi mezopotámiai kapcsolatra, ám ezek mindössze azt mutatják, hogy a szent írók tudatosan szerkesztették meg a pátriárkák történeteit, oly módon, hogy azok szervesen illeszkedjenek a Kr. előtti II. évezred közelkeleti világába, azért, hogy az olvasó ill. hívő a valóságos történelem részeként tudja értékelni az Isten és az ember kapcsolatának kezdetét. Az alább leírt kutatási eredményekből tehát nem következik a pátriárkai történetek historicitása, így azok nem is alkalmasak arra, hogy belőlük messzemenő következtetéseket vonjunk le Izraelnek, mint népnek az eredetéről.
Lássuk tehát, hogyan illeszkednek e történetek a Kr. előtti II. évezred közelkeleti világába. Számtalan név, mely a pátriárkák történeteiben szerepel, megtalálható mezopotámiai emlékekben is. Így az Ábrám ill. Ábrahám név több helyen is előfordul Babilonban és Asszíriában. Szerepel első
További összefoglalók a következőről A pátriárkák eredetének kérdése a Biblia forrásanyaga alapján, ill. a történeti kutatás fényében