Hamvas Béla ( 1897- 1968 ) a szlovákiai Eperjeskén született evangelikus lelkészi családban. 1919-ben Magyarországra költöznek,
itt élnek.Elvégzi a Pázmány Péter Egyetem magyar- mémet szakát, zenét is tanul, és az orvosi egyetemre is jár.Könyvtárban dolgozik és megalakítja barátaival a Sziget-kört. Több folyóiratba publikál.A háború után mint osztályidegent b-listára teszik és csak a legalacsonyabb rendű munkákat végezheti.Földet művel Szentendrén, majd raktáros, segédmunkás, gondnok az Erőmű vállalatnál. Mindeközbe névtelenül publikál 1968 nov. 7-n hal meg agyvérzésben."Elhatároztam, hogy imakönyvet írok az ateisták számára. Korunk ínségében a szenvedők iránt részvétet éreztem és ezen a módon kívánok rajtuk segíteni.Feladatom nehézségével tisztában vagyok. Tudom, hogy ezt a szót, Isten, ki se szabad ejtenem. Mindenféle más neveken kell róla beszélni, mint amilyen például csók, vagy mámor, vagy főtt sonka. A legfőbb névnek a bort választottam. Ezért lett a
Könyv címe a bor
filozófiája, s ezért írtam fel jeligéül azt, hogy: végül is ketten maradnak, Isten és a bor."Ahogy Hamvas Béla vall róla, imakönyv ez a könyv ateisták számára. Szó van benne a bor metafizikájáról, Magyarországról, külföldi borokról, nőkről és a bor illemtanáról. Varázslatos írás,amit nem egykönnyen felejt el az ember.