Románc
és realitás
- Az érett gótika fantasztikusnak, fényûzõnek tetszik:
- ez az, amit a marxisták hivalkodó fogyasztásnak neveznek.
- A gótikus képzeletvilág fantáziaképei mögött megmaradt az éles valóságérzék.
- A középkori ember igen tisztán tudta látni a dolgokat, de úgy hitte,
hogy a jelenségek jelképei csak
egy ideális rendnek, s ez utóbbi az egyedüli valóság.
- A görög és a római civilizáció óta mindössze két
vagy három új vonással gyarapodott az európai lélek,
- ezek közül a legfurcsább és legnehezebben érthetõ az eszményi vagy udvari szerelem érzése.
- Ez ugyanis hiányzott az ókorban.
- A témának hatalmas irodalma támadt, és egészen 1945-ig élt tovább a lovagias, sokszor eltúlzott gesztusok egynémelyike.
- A Kezdet:
- A zarándokok és a keresztes vitézek ráleltek a mozlim világban a perzsa irodalom hagyományaira, amelyekben az asszonyokat, extravagáns tiszteletet és odaadás övezte.
- A szerelmi házasság csak a késõ 18. század találmánya.
- A középkori házasságok kizárólag vagyoni megfontolásból köttettek.
- Valószínûleg a Mária-kultusznak is köze
volt ehhez
- A középkori szerelmi lírában sokszor nem tudni, hogy a költemény a költõ kedveséhez, vagy a Szent Szûzhöz szól-e.
- Az ideális szerelem kultusza összefüggésben van a 13. századi Madonna-képek elragadó szépségével és kifinomultságával.
- Ezekhez képest durvák a többi asszonyimádó korok szépségei, pl.: a 16. századi velenceiek alkotásai.
- A gyöngéd fizikai szépséggel új ritmus, az édes új stílus ritmusa párosult.
- Az kétségtelen, hogy a nõket a csodálóik,
még a férjeik is ilyennek akarták látni, de ezekkel a pompás teremtményekkel elég kíméletlenül bántak.
- Ránk maradt egy kézikönyv, amely a nõkkel való bánásmódról szól, pontosabban arról, hogy hogyan kell felnevelni egy leánygyermeket (verni, éheztetni, hajánál fogva vonszolni… stb.).
- A lovagi szerelem nemcsak a lírának volt tárgya: régóta foglalkozott vele a verses és a prózai epika is.
- A gótika évszázadai még valamivel hozzájárultak az európai tudat gazdagodásához:
- azzal az eszme- és érzelemvilággal, amelyet a „romantikus” és a „románc” szavak fejeznek ki.
- A romantika még csak nem is a gótikus kor találmánya: valószínûleg a román kor szülötte.
- A gótikus kor mûvészetének és fejlõdésének négy fivér volt a négy legnagyobb patrónusa: V. Károly francia király, Burgundia hercege, Anjou Lajos és Berry hercege.
- A 13. század érzékeny kifinomultsága több mint egy évszázadig éreztette még hatását.
- A korai 14. század feszessége és feszültsége 1380 után elveszett: kárpótlásul jócskán kifinomultabb lett a mûvészet.
- A gótikus szobrászok már a 13. század derekán nagy kedvvel faragtak leveleket, virágokat, a madaraknak pedig egyszerûen megszállottja volt a középkor.
- A madár vidám, reményteli szemtelen és mozgékony – s ráadásul lényeges eleme a középkori heraldikának.
- A virágok és a fák egymás mellé, sík területre vannak kiteregetve.
- Az európai civilizáció legnagyobb erénye az, hogy mindig képes volt változtatni, mindig meg tudott újulni.
- Nem a statikus tökély a vezérelve, hanem a gondolat és az inspiráció: még a lovagiasság vagy az udvariasság eszménye is váratlan formákban képek megújulni.
- Város, polgár, civil, polgári életforma.
- Közvetlen hatásuk van arra a jelenségre, amit mi civilizációnak nevezünk.
- A 19. századi történészek szilárdan hitték, hogy a civilizáció a 14. századi itáliai köztársaságokkal kezdõdött.
- Ám ugyanúgy létrejöhetett egy kolostorban, vagy akár egy udvarban, mint ahogy egy városban is.
- A 13. századi Firenzében a rendszer, szemben a lovagi rendszerrel, realisztikus volt, s erre a legjobb bizonyíték az, hogy fenn tudott maradni.
- A kizsákmányoló hatalom egy-két család kezében összpontosult: a hatalmat a céhrendszer eszközével gyakorolták, amibe a munkásnak semmi beleszólása nem volt.
- Ugyanakkor az új kereskedõosztály, kora mûvészetének pártfogójaként, legalább olyan értelmes volt, mint az arisztokrácia.
- Ez a mûvészet képes volt a növekedésre, a fejlõdésre, mivel három dimenzióban mozgott.
- A kétdimenziós mûvészet – falikárpit – varázslatos, de egy idõ után nem tudott tovább fejlõdni.
- Amint az ember bevezeti a harmadik dimenziót – teret, tömörséget – korlátlanná válnak a terjeszkedés és a fejlõdés lehetõségei.
További összefoglalók a következőről KENNETH CLARK: Románc és realitás