. Minden dolgok mértéke: az ember
-
A 15. századi Firenzében a lovagi eszményt kiszorította a hírnév eszménye.
- Bruni és barátai az antik görög és római szerzõktõl kölcsönözték az új eszményt.
- A reneszánsz legnagyobbrészt az antik irodalom tanulmányozásán alapul.
- De a középkoriak forrásai szûkösek voltak, a rendelkezésükre álló szövegek kétes értékûek, s értelmezéseik gyakran önkényesek.
- Sok reneszánsz festmény ábrázolja a munkájába merülõ tudós filológust valamely egyházatya, leginkább Szt. Jeromos vagy Szt. Ágoston képében.
- Noha a görög és latin tanulmányok erõsen hatottak a firenzeiek gondolkodásmódjára, stílusára és erkölcsi ítélõképességére, mûvészetüket nemigen befolyásolták.
- Az egykorú építészet pedig egyáltalán nem volt antik.
- A stílus Brunelleschi újítása volt.
- Stílusa azoknak a világos fejû, ragyogó elméjû embereknek az igényeit elégítette ki, akik abban a pillanatban jelentek meg Firenze színpadán, amikor a kereskedelem és a bankszakma szigorúbb figyelme lazulni kezdett, és az élet fontosabb lett a pénzkeresésnél.
- A reneszánsz épületek a román és a gótikus épületekhez képest valóban kicsinyek.
- Nem akarják méreteikkel, tömegükkel mellbe vágni, lesújtani a nézõt, miként az Isten-központú építészet.
- Az új stílusban minden az emberi szükségletek ésszerû léptékéhez igazodik.
- Arra vannak szánva ezek az épületek, hogy tudatosítsák az emberben a tulajdon erejét, éreztessék teljes erkölcsi és intellektuális lény voltát.
- Az emberi méltóság mellett tesznek hitet.
- A gravitas, az erkölcsi tisztaság súlyos lépte unalmassá válik, ha nem szegődik kísérőjeléül a könnyű léptű elem.
- A korai reneszánsz építészet alapja a matematikai, s kiváltképpen a geometriai szenvedély.
- A reneszánsz építészek sokkal egyszerűbb geometriai formákkal éltek – a négyzettel és a körrel – s azt az elgondolást dédelgették, hogy ezek felelnek meg a leginkább az emberi testnek: az emberi test és a mértani formák úgymond, szavatolják egymás tökéletességét. A gondolat egy antik építész-teoretikustól, Vitruviustól származik, ismerték tehát a középkori építészek is.
- Hasonló érzülettel közeledtek a festészethez is;
- a perspektíva néven ismert rendszerben gondolkodva úgy képzelték, hogy matematikai számításokkal sík felületen is pontosan kijelölhető az alakok térbeli helye.
- Valószínűleg ez is Brunelleschi találmánya, de legteljesebben nem ő, hanem két barátja, Ghiberthi és Donatello valósította meg: e két művész lapos domborművei egyfajta festészetként értelmezhetők.
- A perspektíva és a civilizáció kapcsolata:
- A kezdeti időkben mindenképpen volt kapcsolat.
- Az a hit, hogy a valós környezetben ábrázolható az ember, és bizonyíthatóan harmonikus rendben csoportosíthatók az alakok, jelképes kifejeződése volt egy új gondolatnak, amely kijelölte az ember helyét a dolgok rendjében, és hitt abban, hogy az ember maga irányítja a sorsát.
- A perspektíva elsősorban városi jelenetek ábrázolásában játszott szerepet, már csak azért is, mivel előnyeit leginkább a kövezett padlók és a távolba vesző árkádok megjelenítésével igazolhatta.
- A korai firenzei reneszánsz városi kultúra volt, méltán nevezték a burzsoá kultúrájának
- A firenzei kézművesek között dúló nyers és nyílt verseny nemcsak a technikai mércét állította magasra, hanem gondoskodott arról is, hogy ne legyen értetlenség az intelligens patrónus és a művész között.
- Bruni:
- A firenzeiek és az athéniak között felfedezett párhuzamok:
- Érdeklődők voltak mindketten, eleven eszűek, s felsőfokon értettek gondolataik láthatóvá tételéhez.
- Mindketten szerették a szépséget.
- A középkori embert szabály szerint társadalmi rangja jelképeként ábrázolták: a Santa Maria Novella Spanyol kápolnájának festője, noha sok eleven részletet festett meg, a királyokból, pápákból, püspökökből sztereotip figurákat csinált, – az volt a lényeg, hogy rangjukat nyomban felismerjék szerte a gótikus világban.
- A realisztikus portréművészetet – mely egyedi arcvonásokkal a modell benső életét képes megjeleníteni – Flandriában találták fel, és Jan van Eyck ecsetjén csakhamar tökélyre is jutott.
- Van Eyck személyiségfeltáró munkája nem állt meg az arcvonásoknál.
- Saját környezetükben festette meg az embereket.
- Ilyen atmoszferikus finomságok ábrázolására a firenzeiek kísérletet sem tettek – eredendően szobrászi beállítottságú művészek voltak.
- Portré-mellszobraik realizmusát azonban szinte flamand tökélyre vitték.
- A 15. század derekán új irányba fordult Firenze szellemi élete: Firenze megszűnt köztársaságnak lenni, csak nevében maradt az; a tényleges hatalmat Lorenzo de’ Medici gyakorolta.
- A versek nagyon érdekelték, de a képzőművészet egyáltalán nem.
- Korának emlékezetes festményeit unokaöccse, Lorenzino rendelte meg.
- Az individuum fölfedezése a korai 15. századi Firenzének köszönhető.
- A reneszánsz évszázadának utolsó negyede nemcsak ennyivel marad adósa az észak-itáliai kis udvaroknak: Ferrarának, Mantovának, Urbinonak.
- Az urbinói udvar élete a nyugati civilizáció egyik ormát jelentette, s ez annak köszönhető, hogy az első urbinói herceg, Federigo Montefeltro nemcsak művelt és intelligens ember volt, de korának legnagyobb hadvezére is, aki meg tudta védelmezni birtokait útonálló szomszédaitól.
- Szenvedélyes könyvgyűjtő volt, és a művészeti remekeket meg kellett védeni.
- Az urbinói palotának saját stílusa van.
- Árkádos udvara higgadt és időtlen.
- A termek világos