.
ELTE. XFI-101c 2007.11.05. jegyzet
ELTE, XFI-101c, 2007.11.05., jegyzet
Áron László előadása
Készítette:
Hajba László
David Hume
Renegát, empirista filozófus, átnézi Locke idea elméletét > az ideák az elmében képviselik a tapasztalati világ valós elemeit > RACIONALIMUS
Az empirizmus bizonyos mértékben racionalizmus is, mert racionálisként jelöli meg az érzékszervek szerepét a tapasztalásban.
Arisztotelész korrespondencia elmélete (összevetés): Ha az elmében lévő két idea közötti kapcsolat, és ezen ideák valós megfelelői közötti kapcsolatok megegyeznek, akkor a tapasztalás logikai értéke: IGAZ
Locke: minden tudás az érzékekből ered. TUDÁS = IDEA
George Berkeley szerint következetlenség ezt állítani. Megtalálja a hiányzó összefüggést.
Elsődleges és másodlagos minőségek Locke-nál:
* Egyzerű ideák > az elme befogadja az ideákat, nem módosít rajtuk, passzív befogadás.
— Elsődleges (mozgás, szám): hasonlítanak az elmén kívüli világra.
— Másodlagos (hőmérséklet) .
* Összetett ideák > Az elme az egyszerű ideákat összetett ideákká alakítja.
Berkeley > nem az érzékekből képződik idea, hanem:
Külvilág > idea > az ideákat ÉRZÉKELJÜK.
Ezért nem tudhatjuk, hogy mi van az ideákon túl, vagy hogy van-e ott valami.
Berkeley filozófiai rendszere az isten létével kapcsolatos szkepszist hivatott eloszlatni, egész filozófiai rendszere isten létezésére épül.
Berkeley > oktatás megszervezése > University of California, Berkeley
HUME: ő is szemügyre vette a Berkeley által felvetett következetlenséget. Szerinte Locke azért feltételezte egy külső világ létét, mert az ideáit valamihez kötni szerette volna, de kifelé haladt és túl tágra vette az IDEA fogalmát. Hume szerint meg kell különböztetni a képzetek 3 fajtáját:
* Alapvető (közvetlen, jelen idő): BENYOMÁSOK (impression) > ennek lenyomata: IDEA
* Közvetlen elmebeli képzet: gondolkodási művelet eredménye (az elme másol és konvertál)
Realizmus: olyan elmélet, mely feltételezi egy külső világ reális létét.
*** Beszélünk valamiről vagy átéljük? ***
A megkülönböztetéshez az intenzitást használjuk.
Pl.
* Szerelemről beszélünk
(intenzitás: |||____ alacsony) EMLÉKEZÉS: az ideák kezelésének egy módja
* Szerelmesek vagyunk
(intenzitás: ||||||||||| magas)
Hume szerint a gondolkodás határai végtelenek.
*** Hogyan különböztetjük meg a valódit a kitalált dolgoktól? (pl.: kentaur) ***
Idea asszociáció elmélete: az ideák egymással asszociálódnak annak alapján, hogy milyen gyakran fordulnak elő egymás társaságában.
HUME legnagyobb műve: Értekezés az emberi természetről
legismertebb műve: Tanulmány az emberi értelemről
Három fajta idea asszociáció:
Tér- és időbeli érintkezésen alapuló
Hasonlóságon alapuló (festmény)
Ok okozati kapcsolaton alapuló
OKSÁG: A jelenség az oka a B jelenségnek (A=ok, B=okozat)Okságról akkor beszélünk, ha A jelenséget mindig B jelenség követi. A és B kapcsolata szükségszerű, de nem érzékelhető.
OKSÁG = ismétlődő és egyirányú tapasztalat
Az okság az elmében jelenik meg, a rendezés eredménye, nem része az objektív valóságnak.
A későbbiekben: David Luis féle bodális realizmus: SLIDERS
VALÓSÁG = megnyíló és lezáruló lehetőségek sorozata
Kiadás kelte: november 10, 2007
További összefoglalók a következők szerint leomcholwer
More