ELTE, XFI-101c, 2007.09.10., jegyzet
Áron László előadása
Készítette: Hajba László
PLATON
Platon
tekinthető minden későbbi
filozófia alapkövének. (1910: Principia Matematica „Lábjegyzetek Platonhoz”; Hegel: „A görögöknél otthon vagyunk”)
Platon a
szokratészi hagyományt követi. Platonra hatottak: mestere Szokratész; a pre-szokratikus filozófia képviselői.
Pre- szokratikus filozófia: Hérakleitosz (-negatívan hatott Platonra); Pamenidész (+pozitívan hatott Platonra) > a létezéssel foglalkozik: mi a létező dolog? milyen a létező dolgok viszonya egymással? tapasztalat és
értelem kapcsolata.
Platon művei
dialogikus formában íródtak, Platon eszméinek kivetülése Szokratész alakja. Platon alkotói korszakai:
1. szokratikus dialógusok
2. később eltávolodik Szokratésztől
3. saját egyéni gondolatait fogalmazza meg. PLATONIZMUS: többször felbukkan a történelemben, amikor a skolasztika (Arisztotelész tanai) gyengülnek, akkor megerősödik a platonizmus.
• Filozófiájának alapproblémái: ARKHÉ = ősanyag (Thálész szerint a föld, a víz, a tűz, a levegő; Hérakleitosz szerint az örök változás szimbóluma „Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba”) — Platon: Az állam (Tudás és vélemény; Barlanghasonlat; Osztott vonal hasonlat; Naphasonlat)
•
NEMLÉTEZŐ problémája: A nemlétezőről hallgatni kell
•
LÉTEZŐ problematikája: Parmenidész szerint értelmünk azt mondja, hogy a nemlétező nem létezik, és hogy több létező van. A TUDÁS a létezőre vonatkozik, azonban összehasonlítási alap szükséges. ~ Ismert dolog ISMERT DOLOG bizonyítása: ehhez kétség szükséges, hiszen evidens dolgot nem szükséges bizonyítanunk.
•
ÉRZÉKELÉS problematikája: TÁRGY = tulajdonságok összessége. A tulajdonságok megadják magát a tárgyat. Azonban minden tulajdonság relatív és csak %-osan pontos, mert 100%-os mérési módszer nincs, érzékszerveink sem tökéletesek. Platon szerint a tárgy nem más, mint tulajdonságok tökéletlen találkozása.
TULAJDONSÁG = IDEA. Platon ideatana erősen hierarchikus. A tárgyak különböző mértékben részesülnek az ideákból, azonban az ideákon belül is vannak tagozódások. Minden idea részesül a
JÓ IDEÁJÁBÓL. A jó ideája a többi idea jó voltát biztosítja. Elméleti világ (ideál/idea) > Tapasztalati világ (csak közelítés)
JÓ = LÉTEZIK = részesül a jó ideájából = van értéke = van ideája
ROSSZ = NEM LÉTEZIK = nem részesül a jó ideájából = nincs értéke = nincs ideája (erkölcsi vonatkozásban ROSSZ)
A jó ideájából %-osan részesednek az ideák, és az ideákból szintén %-osan részesednek a tapasztalati világ tárgyai.
— NAPHASONLAT: MEGISMERÉS —Ésszel felfogható dolgok = VALÓDI MEGISMERÉS Tapasztalati tárgyak > érzékszerveink szükségesek > ehhez kell: FÉNY *** látó – látható – NAP /// ész – ésszel felfogható – JÓ *** Lélek megismerő képességéből következik, hogy MEGISMERÉS = VALÓSÁG *** megismerő – megismerhető dolog – IGAZSÁG *** NAP – JÓ – IGAZSÁG > mindezekre hat a jó ideája
— OSZTOTT VONAL HASONLAT: MEGISMERÉS TÁRGYA —1. ideák; 2.értelem ; 3.eredeti tárgyak; 4. tükröződések
• Ésszel felfogható: értelem < ideák
• Tapasztalható: tükröződések < eredeti tárgyak „idea > értelem > hit > találgatás”