Francis Bacon angol filozófus,
államférfi
és jogtudós a 16-17. század fordulóján élt és
alkotott. A hazai köztudatban elsősorban esszéivel van
jelen.
Az Új Atlantisz - utópia, mely hű tükre Bacon
filozófiájának. Az elbeszélő társaival együtt egy
ismeretlen szigeten köt ki. E sziget lakói elzártan élnek a
külvilágtól:
nem engednek be senkit, ők viszont mindenről
értesülnek, ami körülöttük történik, megbízottaik
bejárják a világot, s minden technikai újdonságról
tudomást szereznek. A sziget lakói életüket a természet
megismerésének szentelik, s erkölcseik is felette állnak a
környező világnak. A sziget elzártságával Bacon mintegy a
helyes megismerést akadályozó idolumoktól való
mentességet illusztrálta, másrészt azt szerette volna
igazolni, hogy a természet megismerése az ember - szellemi
és erkölcsi - tökéletesedéséhez is elvezet.
Bacon az újkori filozófia történetében elsőként vetette
fel a módszer kérdését: vizsgálódásait nem a spekuláció
vezeti, hanem az empirikus elv. Tervezett főműve
csak töredékesen maradt ránk, ez a szintén a kötetben szereplő
Novum Organum.
Bacon a filozófiát természettudományos alapokra kívánta
helyezni. Szerinte megbízható eredményekhez csak a
tényekre támaszkodó természetmagyarázat, tehát az
indukció vezethet. Ezt a módszert a legkönnyebben a
természettudomány valósítja meg, s ezt a módszert kell
követnie a bölcselet más ágainak is.
További ismertetés a következőről Új Atlantisz