ELTE, XFI-101c, 2007.11.26., jegyzet

ELTE, XFI-101c, 2007.11.26., jegyzet
Áron László előadása
Készítette: Hajba László

Kant (folytatás)
• Miért kopernikuszi fordulat?
Szimbolikus jelentőségű. Kopernikusz tanai alapján tért át az asztrológia a geocentrikus világképről a heliocentrikus világképre. Kant esetében ez a metafizika jelentőségének megváltozását jelenti, hiszen Hume-nál a metafizika  háttérbe szorul, Kant az aki újra előtérbe hozza.
• A magában való dolog
A kanti filozófia legfontosabb felvetése. A tapasztalatban adott a tárgy, de csak azon tulajdonságai, amelyek a megismerőképességünk számára közvetlenül hozzáférhetőek. A tárgyaknak azonban vannak egyéb, a tapasztalat számára nem hozzáfárhető tulajdonságai is. Kant feltételezi, hogy van MAGÁBAN VALÓ DOLOG, melynek tulajdonságai a tapasztaló számára nem, vagy csak részben hozzáférhetőek. A magában való dolog azonban hat az érzékekre, és elindítja az érzékelés folyamatát, így közvetett módon részt vesz a tapasztalásban.
• Jelenségek
A tapasztalás mindig jelenségre vonatkozik. A magában való dolgok tehát a tapasztalás során jelenséggé válnak. (más szóval: mivel a dolgok önmagukban nem jelenségek, ezért szükséges egy magában való dolog létezése, amely a tapasztalás során jelentéssé lényegül át.) Továbbá az okság mindig jelentések között fennálló viszony. Kant szigorú determinizmussal állítja, hogy minden jelenségnek van oka.
• A jelenségek világa - transzcendentális ismeret
A jelenségek világában minden jelenségnek megvan az oka, minden jelenség egy hosszó ok-okozat láncolat eredményeként jöhet létre. Így elméletileg  a megfelelő ismeretek birtokában bármely jövőbeli jelenség megjósolható bármilyen időintervallumon belül. Más szóval az okság elmélete olyan világképet termat, ahol minden eleve el van rendelve > nincs felelősség > totális szabadság (azt teszek amit akarok), ugyanakkor a szabad akarat teljes hiánya (minden eleve el van rendelve, az események megváltoztathattlanok).
Léteznek transzcendens és immanens ismeretek.A transzcendentális ismeretek az immanens ismeretek közé tartoznak. (ld. bővebben a forrrás szövegében)
(J.G. Vichte: bírálja a kanti felvetést.
Az én hozza létre a világot. Ahány egyén, annyi világ létezik.)
HEGEL
• Az abszolút eszme
Önmagában adott, de mégsem megkülömböztető jelenségek (ld. bővebben a forrás szövegében)
Példa: Gyümölcs: nagyon egyszerű jelenség, szegényes meghatározás, nem rendelkezik az Alma vagy Körte fizikai tulajdonságaival, ezért nem elég, ha önmagában megjelenik. Ha az Alma szót használjuk, az jobb mint a gyümölcs, de nem feltétlenül több. (Specifikusabb, ezért a jelentést is leszűkíti)
• A hegeli spirál
Állítás(1) > tagadás > tagadás tagadása (=állítás(2))
Állítás(2) > tagadás > tagadás tagadása (=állítás(3))
Az ÁLLÍTÁS = TAGADÁS TAGADÁSA, azonban ez az azonosulás egy felsőbb szinten következik be (a spirál egy felsőbb szintjén). Ezt a fajta spirális logikai rendszert Hume fejlődésként írja le.
Példa: A búza: MAG > tagadása: NEM MAG = NÖVÉNY > tagadás tagadása: NEM NÖVÉNY = MAG (2) - a feljődés menete: MAG > NÖVÉNY > MAG (2), hiszen ez a mag már a következő évi temés lesz.
• A hegeli spirál alkalmazása a filozófiatörténetre
Az eszmék a filozófiatörténetben egy adott rnedszer szerint köveik egymást és ezen rendszer egyes mozzanatait írják le. Habár ezek az eszmék egymást tagadják, nem a tagadás ténye a fontos, hanem ezen tagadások szintézise.
ESZME > TAGADÁS > TAGADÁS TAGADÁSA = ESZME(2) - ez az eszme már egy magasabb szinten áll,fejlődésen ment keresztül.