XVII. XVIII. Szd.Racionalizmus: ész
filozófiája.
Gondolkodás, fogalomalkotásDescartes: kételkedés A kételkedésben
nem kételkedhetünk è Gondolkodom, tehát vagyok Tudati igazság: immanens igazság (szubjektív) Ideák: végtelen szubsztancia (Isten), kiterjedt test, nem kiterjedt test (tudat) Primer és szekunder minőség Isten túl tökéletes ahhoz, hogy emberi gondolat hozza létre à létezik (2. bizonyosság) Isten nem akar becsapni à a külvilág is létezik (3. bizonyosság) Szubsztancia: létéhez nem szükséges más léte à csak Isten à nincs önállóság, szabadság, etika A test és a lélek csak Istentől függ à egymástól függetlenek Lélek = tudat Testek matematikai és fizikai leírása à mechanizmus Tanítványa: Pascal: egyes ó általános; Isten kinyilatkoztatása fontosabb, mint a filozófiai IstenképSpinoza: etika = emberré válás = egység a léttel, Istennel, Szeretettel Tulajdonságai csak létező dolgoknak lehetnek. Végtelennek végtelen tulajdonságai Isten = lét = természet (egyedüli szubsztancia) (Szükségszerűség-tan)Leibniz: Fáradozik a katolikusok és protestánsok egyesítésén Nem tagad, nem vitatkozik, az igazságot keresi mindenben. Monasz: rész, mely az egészre utal. A dolgok lényege (atomizmus, mechanizmus) Szubsztancia: hatékony, erőkifejtésre képes létező Létmódok: mekkora erőt képes kifejteni, mennyire van jelen benne a monasz. Isten: monaszok monasza, legteljesebb aktivitás A mi világunk a lehető legjobb. Cél a szellemivé válás. (Isten képmása)A velünk született eszmék és az ész-igazságok fontosabbak a tény-igazságoknál. Van, amire csak
gondolkodás útján juthatunk el.A jog forrása az abszolút igazság. A hatalom csak érvényesüléséhez szükséges.Empirizmus: Az érzéki tapasztalás minden ismeret forrása. Nincsenek abszolút igazságok. Minden relatív.Hobbes: Minden test. A szellem vagy nem létezik, vagy azonos a testtel. Logika, gondolkodás = számolás Minden részecskékből (corpuscula) áll. A legfőbb ösztön az önfenntartás. Alapállapot: mindenki háborúja mindenki ellen à állam: szövetségkötés. Az állam határozza meg a jó és rossz közti különbséget vallás: az állam érdekeit szolgáljaLocke: Nincsenek velünk született eszmék. Az értelem tiszta fehér lap.Külső és belső tapasztalás az alapja minden ismeretnek. Általánosítással nem juthatunk abszolút, ontologikus igazságokhoz.Reális ismerettel csak önmagunk és Isten létéről rendelkezünk. Istent közelebbről a kinyilatkoztatás mutatja meg.Vallásszabadság, tolerancia: kivéve az ateistákkal és katolikusokkal szembenJó = gyönyör; rossz = fájdalom; Újszövetség = tökéletes erkölcsi törvényÁllam: a polgárok szabad akaratából létrejött szerződés. Szabadság, szabadságjogok védelme. Törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztása. Szabad verseny.Berkeley: A létezés bizonyítéka, hogy tudunk róla. Komplex képzetek à spirituális lét (Isten hozza létre) Hume: A külvilág nem olyan mint a képzeteink Etika = hasznosság (tudat-pszichológia, metafizika kétségessége) Analitikus tudat-elemzés Nincs objektív ismeret, tér, idő, én à a teoretikus tudományoknál fontosabbak a praktikusak Érzelem à erkölcs Állam: rokonszenven alapuló társulás à lelkiismeret meghatározója Vallás: félelem, erkölcsi haszna van (türelmet hirdet) Legradikálisabb!!!Felvilágosodás: tudományos eredmények, technikai fejlődés à öntudatra ébredés à hagyományos gondolkodás elvetése Szabadság, emberi jogok (keresztény gondolkodás) Deizmus, liberalizmus Liberalizmus: az embert semmi nem korlátozhatja à nem egyeztethető össze a hittelAnglia: gentleman, kapitalizmusFranciao: negatív, kritikus, antiklerikális, metafizika-ellenes Voltaire még hisz Istenben Enciklopedia: 28 kötet (Didrot, d''Alambert) Holbach: materialista, ateista Montesquieu: 3 hatalmi ág szétválasztása Rousseau: ősi egyenlőség à magántulajdon Legfőbb jogforrás a közakarat. Szükség van az államvallásra, de vallási külsőségekre nincs Szabadságra kell nevelni (akár erőszakkal is)Németo: Jogbölcselet emberi ösztönök alapjánEgyház- és teológiaellenes (kiv. Jacobi)