Fogalommagyarázat:modernitás:
Az európai történelemnek a polgári forradalmakkal kezdődő azon nagy korszakát nevezzük így, amelyet az újkori szubjektumnak a rációba, a tudomány mindenhatóságába és a természet uralhatóságába vetett feltétlen hite jellemez.cogito ergo sum: Gondolkodom,
tehát vagyok.protestáns: A reformáció híve. A „tiltatkozó”, melynek eredete, hogy a lutheránizmushoz tartozók tiltakoztak (protestáltak) a császárnál a vallásuk terjesztését tiltó határozat ellen.szubjektív evidencia: Descartes provizórikus módszertanának első elve,
mely az igaz ismeret, vagyis az igazság szubjektív kritériumait (világosság és elkülönítettség) foglalja magában.racionalizmus: Ismeretelméleti irányzatként az a nézet, mely szerint minden ismeretünk kizárólag a rációból származik. res cogitans: Descartes „cogito ergo sum” tételében a „sum” jelentése pontosan az, hogy gondolkodó szubsztanciaként, res cogitansként vagyok.felvilágosodás: Társadalmi-politikai és ideológiai-filozófiai mozgalom a polgári forradalmak előkészítő szakaszában, a XVIII. században.esse est percipi: Létezni annyi, mint érzékelve lenni. (Berkeley)dedukció: Logikai eljárás, mellyel az általános ismeretektől következtetés útján jutunk el az egyes, konkrét ismeretekig.agnoszticizmus: A valóság megismerésének lehetőségét tagadó irányzat.Szövegmagyarázat:a./ „A második az volt, hogy a vizsgálódásaimban előforduló minden problémát annyi részre osszam, ahányra csak lehet és ahányra a legjobb megoldás szempontjából szükség van.”Amí az új metafizika kiépítésre
nem kerül, Descartes szükségesnek látta egy provizórikus, azaz ideiglenes módszertan összeállítását, amely négy elvet tartalmaz. Az idézet a második elv lényege, mely szerint a problémát részeire kell bontani és innen kiindulva kell folytatni a vizsgálódást.b./ „Mindazt, amit csak az elme magában észrevesz, vagy ami észrevevésének, gondolkodásának vagy értelmének közvetlen tárgya, ideának hívom; és azt az erőt, amely elménkben ideát ébreszt, azon tárgy tulajdonságának nevezem, amelyben ez az erő lakik.”Locke megkülönböztette az ideát, mint tudattartalmat és a tulajdonságot, mit objektív erõt. Szerinte ideáink lehetnek elsődlegesek és másodlagosak. Míg azonban az elsődleges ideáknak (kiterjedés, tömörség, alak, mozgás, stb.) megfelelő tulajdonságok léteznek, a másodlagos ideáknak (szín, hang, íz, stb.) megfelelő tulajdonságok nem, hanem a tárgyak - Locke felfogásában - rendelkeznek azzal a képességgel, hogy elsődleges tulajdonságaik révén előidézzék bennünk a másodlagos ideákat is.c./ „Ha ezzel az elvi meggyőződéssel végigpillantanánk a könyvtárunkon, micsoda selejtezést kellene végrehajtanunk! Ha kézbe vesszük bármelyik kötetet, például egy iskolás metafizikai művet, csak azt kell kérdeznünk: tartalmaz-e valamilyen mennyiségre vagy számra vonatkozó okfejtést? Nem tartalmaz. S tartalmaz-e valamilyen, tényekre vagy létre vonatkozó okoskodást? Azt sem tartalmaz. Akkor tűzbe vele, mert ez esetben csak szofisztika és áltatás lehet.” Hume, ismeretelmélete alapján teljesen következetesen állapítja meg a természettudományok, egyáltalán minden valóságra vonatkozó tudomány és a metafizika érvénytelenségét, miszerint léteznek ugyan, de nem képesek teljesíteni vállalt feladatukat. Miért nem? Azért, mert minden tudomány egyik legfőbb feladata törvények megfogalmazása az emberi gyakorlat elősegítése érdekében. Ha viszont nem általánosíthatjuk egyedi, tapasztalati ismereteinket, akkor elvileg lehetetlen törvényt alkotni. Mindennek természetes következménye a tudományok új osztályozása.Esszé kérdések: A két ismeretelméleti irányzat, a racionalizmus és az
empirizmus lényege.......A racionalizmus ebben az esetben nem az ész általános uralmát, nem a felvilágosodás azon törekvését jelöli, miszerint mindent az emberi ész ítélőszéke elé kell vinni; mindennek csak az emberi ész dönthet az értéke felől. A racionalizmus mint ismeretelméleti irányzat azt a felfogást jelenti, mely szerint minden ismeretünk kizárólag az emberi rációbólszámazhat. A racionalisták favorizált módszere a dedukció: az általános ismeretekből dedukálás, azaz levezetés révén juthatunk el az egyes, konkrét ismeretekig. Ezzel szemben az empirizmus mint gnoszeológiai irányzat képviselői azt vallották, hogy minden ismeretünk kizárólag a tapasztalatból származhat. Megjegyzendő, hogy az „empirizmus” fogalma önmagában takarhat materialista és idealista jellegű empirizmust is! A különbség a tapasztalás tárgyában rejlik: amíg a materialista empirizmus képviselője az objektív tárgyakat tekinti a tapasztalás tárgyának, addig az idealista empirizmus képviselője szerint csak tudattartalmainkat, azaz ismereteinket tapasztalhatjuk. Az újkori polgári gondolkodás hajnalán a következetes brit empirizmus filozófusai az utóbbi álláspont mellett törtek lándzsát. Az empiristák viszont a dedukcióval ellentétben az indukciót tartják üdvözítő módszernek: a tapasztalt egyes ismeretektől juthatunk csal el következtetések segítségével az általános ismeretekhez.
További összefoglalók a következőről AZ ÚJKORI POLGÁRI FILOZÓFIA