A megismerő gondolkodásnak logikailag nemcsak alkotó elemei (tartalom, forma), nemcsak alapvető tulajdonságai (igaz-hamis,
helyes-helytelen), nemcsak nyelvi kifejezői (beszéd) vannak, hanem két alapvető fajtáját is megkülönböztetjük. A megértő
gondolkodás:Ez a tágabb értelemben vett gondolkodás. A megismerés alapját képei. Megértésen alapul. Magyarázó jellegű.Folyamatát tekintve azt jelenti, hogy valakinek a gondolatát követjük, azt lépésről-lépésre megértjük és végül oda jutunk el ahová az eljut.Ø a megértés nem azonos a tudással, de az igazi tudás alapja a megértés,Ø a megértés nem egyenlő az egyetértéssel, de az igazi egyetértés alapja a megértés, és semmiképpen sem a szubjektív elemek.Előadások vagy cikkek, jegyzetek olvasása is a megértő gondolkodást igényli. A problémamegoldó gondolkodás: Ez a szűkebb értelemben vett gondolkodás. A megértő gondolkodás közben jelentkezik. Megértett ismeret nélkül nincs igazi probléma, csak álprobléma, kitalált probléma.Jellegét tekintve: kételkedő, kutató-kereső, rácsodálkozó jellegű lehet.Meghatározott folyamatban zajlik le, amelynek logikailag négy szakaszát különíthetjük el:1. A probléma felmerülése és annak a precíz megfogalmazása,2. A megoldás keresése,3. A megoldás megtalálásának vagy lehetetlenségének a kimutatása,4. A megoldás csiszolása, pontosítása.A probléma felmerüléséhez lényeglátás szükséges.A problémákat általában kérdés formájában fogalmazzuk meg, de nem minden kérdés fejez ki problémát.A megoldás pontosítása, absztrahálása, konkretizálása a tanár közvetlen irányításával történik.A gondolkodás és a tanulás összefüggéseiLogikai szempontból a tanulásnak két alapvető formáját különböztetjük meg. Reproduktív tanulás:A tanuló az új feladatot általa már ismert tanulási séma alapján oldja meg. Tehát csak a feladat új, a megoldási mód már ismert.Ez a tanulásnak az alacsonyabb szintje, mert a megoldási módokra konkrét példákat kap a tanuló, és ezt kell alkalmaznia az új feladatra.
produktív tanulás:A tanuló az új feladatot újszerűen oldja meg. A feladat is új, és a megoldási mód is új számára. Ez a magasabb szintje a tanulásnak.Néhány tantárgy tanításában (nyelvoktatás) használjuk a tanulás ún. receptív (megértő) szintjét. (Pl. A szókincs tanításánál).A szavak ismerete szempontjából kétféle szótudást szoktunk megkülönböztetni: receptív és produktív szótudást. (A különféle módszertanok a passzív, ill. aktív vagy receptív és produktív elnevezéseket is használják.)