A fogalom a valóság megismerésének egyik alapformája, amelynek segítségével a tárgyak, jelenségek, folyamatok
lényeges vonatkozásait
tükrözzük vissza.A fogalom (pl. a citrom fogalma) a tárgyak belső,
lényeges, az észlelet és a képzelet a külső, felszíni tulajdonságait tükrözik vissza. A fogalom az érzéki anyag feldolgozása eredményeképpen, közvetve vonatkozik a megismerésen kívüli valóságra.A fogalom az a gondolati forma, amely a valóság tárgyainak, jelenségeinek leglényegesebb jegyeit tükrözi általánosított formáiban.A fogalomalkotás akkor eredményes, ha a tárgy vagy jelenség sokféle tulajdonsága közül a leglényegesebbet ki tudjuk emelni és ezt tükrözni tudjuk. A fogalom mint általánosított visszatükrözés, valamely osztályhoz tartozó egyes tárgyak közös és lényeges vonásait tükrözi vissza.A fogalmakat szavak segítségével fejezzük ki. A fogalom és a szó között szoros kapcsolat van, de nem azonosíthatók.Minden fogalmat szóval vagy összefüggő szócsoporttal fejezünk ki, de nem minden szó jelöl fogalmat.Ø Egy szó két vagy több fogalmat jelöl: pl.: ég – fog – nyúl – fűz - tűz stb.Ø Egy fogalmat két különböző szóval fejezhetünk ki: pl.: kurta-rövid, kutya-eb, burgonya-krumpli stb.Ø Egy fogalmat sok különböző szóval fejezünk ki: pl.: kiabál, üvölt, ordít, kiált, rikácsol stb.Ø Egy fogalmat összefüggő szócsoporttal fejezünk ki: pl.: Mátyás király fekete serege.A fogalom alkotóelemeiA fogalom tartalma a fogalomba tükröződő lényeges jegyek összessége. A fogalom terjedelme a fogalomban tükröződő tárgyak összessége, amikre a fogalom tartalma vonatkozik.A fogalomban visszatükröződő tárgyak mennyisége alapján különbséget teszünk:egyed az egy tárgyra vonatkozó fogalom terjedelme (pl. Debrecen)osztály a több tárgyra vonatkozó fogalom terjedelme (pl. város)Az osztályon belül különbséget teszünk nem (genus) és faj (species) között.Nemnek nevezzük az egy másik osztályhoz viszonyítva szélesebb terjedelmű osztályt.Fajnak nevezzük az egy másik osztályhoz viszonyítva kisebb terjedelmű osztályt.A nem és a faj megkülönböztetése viszonylagos.A fogalom tartalma és terjedelme egymással fordított viszonyban van.A fordított viszony törvényének hatálya csak a nem és faj viszonyára terjed ki.A fogalomalkotás szempontjából a tulajdonságok nem azonos értékűek.A tárgy tulajdonságait csoportosíthatjuk:lényegtelen jegyek (ezek hozzá is tartozhatnak a tárgyhoz, meg nem is),szükséges, de nem elégséges jegyek (ezek már nem válaszhatók el a tárgytól, de még nem különböztetik meg a tárgyat a hozzá hasonlótól),leglényegesebb jegyek (nem válaszhatók el a tárgytól). A tárgyat minden mástól megkülönböztetik, azzá teszi a tárgyat ami, ami nélkül a tárgy nem létezik. A fogalomalkotáskor ezt a lényeges tulajdonságot, kiemeljük, vagyis absztraháljuk és ezt tükrözzük a fogalomban általánosított formában.A lényeges tulajdonság vagy megvan a tárgyban, vagy nincs meg, és akkor éppen az lesz a lényeg, hogy hiányzik pl.: árva gyermek.A fogalom fajtái: Terjedelem szempontjából a
fogalmak lehetnek:egyedi fogalom,részleges fogalom,általános fogalom,kategóriák, legáltalánosabb fogalmak,fiktív fogalmak, üres osztályú fogalmak. Tartalom szempontjából a fogalmak lehetnek:pozitív és negatív fogalmak,konkrét és absztrakt fogalmak,osztó- és gyűjtőfogalmak,kategorikus és viszonyfogalmak. Terjedelem és tartalom szempontjából:nem fogalom,faj fogalom.Egyedi fogalmakEgy tárgyat általánosító fogalmak, terjedelmükbe egyetlen egy dolog tartozik. A fogalomra tükröződő lényeges jegy egy tárgyra vonatkozik.Részleges fogalomEzeknek az elkülönítése viszonylagos, mert ugyan az a fogalom lehet általános is, és részleges is, aszerint, hogy nálánál nagyobb terjedelmű, vagy kisebb terjedelmű fogalomhoz viszonyítunk.Általános fogalomTöbb tárgyat általánosító fogalom; terjedelmébe egynél több, de nem a legtöbb tárgy tartozik.KategóriákA legtöbb tárgyat általánosító fogalmak. Terjedelmükbe a legtöbb tárgy tartozik. A legnagyobb terjedelmű fogalmak. Minden tudománynak megvannak a maga kategóriái.Fiktív fogalmak, üres osztályú fogalmak, nullterjedelmű fogalmakEzeknek a fogalmaknak csak tartalmuk van, de terjedelmük nincs, azaz a valóságban nem található egyetlen egy dolog sem, a fogalomban tükröződő lényeges jegy vonatkozna. Ezt a fogalomfajtát előrevetítjük, vagyis anélkül alkotjuk meg, hogy a valóságból a tárgyról inger érne bennünket. A fiktív fogalmak addig maradnak fiktívek, míg a valóságban nincs egy olyan tárgy, dolog, jelenség, amire a fogalom tartalma vonatkozik. Ha egy tárgyra vonatkozik, akkor egyedi fogalommá alakul, aminek a terjedelme vagy megszámlálható, vagy megszámlálhatatlan.Pozitív fogalmakA lényeges jegy az, hogy hiányzik a tárgynak a jegye.Konkrét fogalmakA tárgy lényeges jegyét kiemeljük, de magától a tárgytól nem választjuk el.Absztrakt fogalomA tárgy lényeges jegyét nemcsak a lényegtelen jegyektől, hanem magától a tárgytól is elvonatkoztatjuk. Kétszeresen absztrahálunk, külön fogalmat alkotunk.OsztályfogalomA fogalomban tükröződő lényeges jegy vonatkozik a fogalom terjedelmébe tartozó minden egyedre.GyűjtőfogalomA lényeges jegy, ami a fogalomban tükröződik, nem mondható el külön-külön a tárgy részeiről.Kategorikus fogalmakA tárgy és a belső tulajdonságának viszonyát tükrözzük. A tárgyról önmagában fogalmat alkotunk, nincs szükség külső kapcsolatára.ViszonyfogalmakA tárgynak a külső kapcsolatát tükrözi.Terjedelem és tartalom szempontjábólNem-fogalom (fölérendelt fogalom) fajfogalom (alárendelt fogalom). Amit elmondhatok a nem-fogalomról, azt mind elmondhatom a fajfogalomról is, de megfordítva nem lehetséges. A nem-fogalom terjedelmébe beletartozik a fajfogalom terjedelme is, megfordítva nem igaz.Minden fogalomnak megvan az ellentétes párja.Lehet a fogalom:Ø egyedi és általános,Ø pozitív és negatív,Ø konkrét és absztrakt,Ø osztó és gyűjtő,Ø kategorikus és viszony,Ø nem- és fajfogalomHa egy fogalom az ellentétes párok valamelyikébe beletartozik, akkor az a fogalom még a többi pár valamelyikébe is besorolható.Fogalmak közötti viszonyokA valóságban a tárgyak, amelyekről fogalmat alkotunk, nem elszigetelten léteznek, hanem valamilyen kapcsolatban vannak egymással. Ezt a kapcsolatot, viszonyt tükrözzük a fogalmak közötti viszonyokkal.Ha két fogalom terjedelme részben egybeesik, akkor azt mondhatjuk, hogy a két fogalom között keresztezési viszony van.