ELTE, XFI-101c, 2007.09.21., jegyzet
Áron László előadása
Készítette: Hajba László
Arisztotelész (folytatás)
Arisztotelész lefekteti a logika alapjait -> definíció
Arisztotlész szerint a
BOLDOGSÁGOT erényes cselekedetek útján érhetjük el. Az
ERÉNY két fontos alkotóeleme a
''lelki alkat'' és a
''helyes mérték''. A lelki alkat szabja meg, hogy menniyre érezzük át egy cselekedet erényes voltát. Ez azonban nem elég, mert Arisztotelész szerint fontos a helyes mérték, egyfajta középhatár megtalálása, mely nem a társadalmilag elfogadott erkölcshöz, hanem saját lelki alkatunkhoz képest középutat képvisel. Tehát ha valakinek dicsérendő a lelki alkata és ezt egy önmagán belüli középhatárhoz igazítja, az erényes cselekedetet vihet véghez.
Arisztotelész megkülönböztet
észbeli (6.könyv) és
erkölcsi erényeket. Az észbeli erények tanulhatók, átadhatók, elsajátíthatók. Az erkölcsi erényeketcsaupán tapasztalat útján sajátíthatjuk el, ezért az emberi fejlődés együtt jár az erkölcsi erények megtanulásával.
Arisztotelész kölönbséget tesz
okosság és bölcsesség között. Szerinte az okosság egy adott helyzetben nyilvánul meg, és talpraesettséget, jó döntés meghozását jelenti, míg a bölcsesség egy általánosabb fogalmat jelöl.
A skolasztikában (lat. szkola = fil. iskola) arisztotelész foglalkozik először a
LÉLEK mibenlétével. Szerinte a lélek egy
értelmes és egy
értelem nélküli lélekrészre bontható. Az értelmes lélekrészen belül megkülönböztetünk egy
teoretikus és egy
praktikus lélekrészt. E kettő közül a teoretikus lélekrész a domináns. Az értelem nélküli lélekrészen belül megkülönböztetünk egy
vegetatív és egy
vágyakozó/törekvő lélekrészt is.
KÖZÉPKORI FILOZÓFIA A középkori filozófia szorosan kötődik a kereszténység eszményéhez, tehát kezdete megegyezik időszámításun kezdetével (habár akereszténység ténylegesen csak Kr.u. 40 körül jelent meg, a kereszténység előfutárai révén a hívek már korábban is várták a megváltót). Ugyanakkor kötődik az ókori filozófiához, Szokratész, Platon és Arisztotelész munkáihoz is.
Palton tanai = PARTISZTIKA: Szt. Ágoston közreműködésével él tovább.
Arisztotelész tanai = SKOLASZTIKA: Averroës (arab nevén Ibn Rushd) kezdi el terjeszteni ezeket a tanokat, majd később Aquinói Szt. Tamás a kereszténységhez kapcsolja őket.
PATRISZTIKA Aurelius Augustinus, ismeretebb nevén
Szt. Ágoston a patrisztika legjelentősebb képviselője.
Vallomások című könyvében saját lelkében keresi Istent (X. könyv) és eközben megpróbálja felvázolni a lélek mibenlétét is.
LÉLEK: olyan tevékeny része a világnak, mint a tevékeny ember a világban, tehát a lélek egyfajta belső ember.
ISTEN: a lélek tevékeny része.
Habár a lélek része, isten a lélekkel ellentétben végtelek (Szivacs hasonlat: szivacs=lélek, tenger=isten)
"Az emlékezet a lélek gyomra." - de nem azonos vele, csak hasonló.
Az emlékezet a lélek egyik képessége. A lélek és az emlékezet másként jeleníti meg az átélt dolgokat.