ELTE, XFI-101c, 2007.10.01., jegyzet
Áron László előadása
Készítette: Hajba László
Szt. Ágoston (folytatás) Ágoston szerint a
gondolkodás az elme rejtett zugaiban lezajló folyamat. Az ismeretszerzés módja szerint Agoston kétféle emlékezetet különböztet meg: léteznek az érzékszervek által felfgoható (ún.
tapasztalati tárgyak), melyeknek az
emlékezet csak a képmását tárolja, és léteznek valós dolgok (ún.
valódi tárgyak), melyek már nem másolatok. Ide tartoznak a szabad tudományok tárgyai (pl. irodalom, retorika, logika, matematika, geometria). Ezek a tárgyak részekből állnak, melyek szétszórtak. A gondolkodás során az elme ezeket a részeket összerakja, majd céljuk elvégeztével újra szétfoszlanak.
Az emlékezethez szorosan kapcoslódó fogalom a
FELEJTÉS, amikor az információ hiányos vagy hiányzik. Azonban a felejtés is benne van az emlékezetben, hiszen amúgy nem is emlékeznénk rá, hogy elfelejtettünk valamit (ezt hívnánk tökéletes felejtésnek). A legtönn felejtés azonban tökéletlen, vagyik tudjuk, emlékezünk, hogy valamit elfelejtettünk. Ha emlékezük a felejtés tényére, akkor megkereshetjük az elfelejtett dolgot. Ehhez ismerni kell a tárgy tulajdonságait hogy azonosítani lehessen.
Ágoston istent keresi, a boldogságot keresi. A boldogságot mindne ember keresi, ha tehát képes keresni, akkor kell hogy ismerje. Ebből következik, hogy minden ember volt már boldog. Ágoston szerint a
BOLDOGSÁG nem egy (emlék)kép, hanme egyfajta öröm: "az igazságon való örvendezés" . Nekünk, embereknek elvárásaink vannak az igazsággal szemben, mivel azonban az igazság isten egyik attribútuma, ezért nem az egyéni, hanem az egyetemes, az isteni igazság a boldogság kulcsa.
Ágoston kísértései Kísértés: Olyan jelenség, amely nem a túlélést szolgálja, hanme pusztán gyönyörködtet. Ágoston ezt a jelenséget a Torkosságon keresztül mutatja be. Ha az evés oka az életben maradás akor nincs gond. Ha azonban élvezetből eszünk, akkor az már kísértés, hiszen torkoskodunk.
Aquinói Szt. Tamás A
skolasztika egyik legjelentősebb középkori képviselője, aki elfogadtatta a keresztény filozófiával Arisztotelész tanait. Híres művei az összegzések (
Summa): a Teológiai összegzés , a Pogányok ellen való összegzés . Műveinek rendszere empirikus, DE nem soroljuk az empirikus filozófusok közé.
• Teológiai összegzés: a hit és a tudás viszonya, szükség van-e teológiára? szükség van-e egyántalán olyna tudományokra, amelyek az értelmen túli tárgyakat is magyarázzák?
• Pogányok ellen való összegzés: empirikus (tapasztalati) módon bizonyítja be isten létezését. Létezik ugyan egy ontológiai istenérv, ezt azonban Szt. Tamás elveti, s helyette megfogalmazza saját istenérveit.
• Mozgás lejensége: valami csak úgy mozoghat, ha mozgatja valami. Minden dolog láncszerűen mozgatja a másikat, de lehetetlen megtalálni az elsődleges mozgatót. Szt. Tamás feltételezi, hogy ez a mozgató isten.
• Keletkező és pusztuló dolgok: minden keletkezett valahol. A tárgyak szükségszerűen egymást követik a logikai sorban, de nincs elsődleges keletkező, mert az nem keletkezett semmiből, ami pedig lehetetlen. Ezt a logikai űrt isten tölti ki. Tehát isten mindig is létezett, s szükségszerűségét önmagában hordja.
• A faj tökéletes egyede: a legtöbb releváns, a fajra jellemző tulajdonságot magában hozdozó egyed. Az egyedek különböző módon részesülnek a tökéletesből.