ELTE, XFI-101c, 2007.10.15., jegyzet
Áron László előadása
Készítette: Hajba László Descartes (folytatás) Descartes etikája: Decartes a tudományokat
egy fához hasonlítja, melynek gyökere a FILOZÓFIA, törzse a METAFIZIKA ágai pedig a TUDOMÁNYOK (orvostudomány, mechanika, etika). Descartes
szerint a metafizika
nem fő elem,
mert az etika művelését szolgálja, hiszen az eredményeket csak az ágak végén kapunk.
Ideiglenes etika: arra az időszakra dolgozta ki, amior nem áll rendelkezésre a végleges megoldás.
Erdő hasonlat: Ha egy erdőből nem tudom a kiutat akkor célszerű egynesen menni, hogy biztosan kitaláljak.
BOLDOGSÁG problematikája: Az emberi élet véges, a túlvilági élet azonban végtelen, az evilági cselekedetek tehát az üdvözülést szolgálják. Descartes-nál a
bizonyosság a legelső és a legfontosabb. Ha a forrás nem bizonyos, akkor a cselekvés lehet helytelen: nem szolgálja az üdvözülést, holott az ember azt hiszi hogy igen (teológiai probléma). Isten nem biztosítja a helyes megismerést, ellenben a végén ő ítél örök kárhozatra, mintha az egyén hibája lenne. Descartes ezt úgy magyarázza, hogy isten megteremtette a tévedés lehetőségét, különben megvonta volna a szabad akaratot az embertől.
John Locke Locke szerint a descartes-i etika nem valósult meg, mert Descartes túlságosan szűkre szabta a
tudás fogalmát. Isten nyilván okkal adta a megismerés képességét és egyéb képességeinket is. Érzékeink nem érik el a 100%-os biznyosságot, de egy bizonyos fokú bizonyosságot igen. Ez Locke szerint az
ÍTÉLÉS képessége. Isten nem azért adta meg a lehetőséget a bizonyosságra, mert nem akarta, hogy elbizakodottak legyünk, hanem azért adott néhány biztos pontot, hogy legyen mihez viszonyítanunk.
Locke szerint az ideák az elmében vannak. Vannak a
tanulható ideák, maik hasonlítanak az eredetihez. Ezen kívül vannak
másodlagos minőségek, melyek az érzékszervek és a tárgyak kölcsönhatása révén jönnek létre, nem hasonlítanak az eredetire mert NINCS is nekik eredetijük. (!)
Locke szerint az
ELME egy sötét, zárt helyiség, melynek az ablaka nem zár rendesen. Az ablakon így csak egy vékony napsugár jöhet be, ami egyes bútorokat megvilágít (háttér: optika feljődése ). Ezen megvilágított bútorok (ideák) nyernek bizonyosságot, s ezen egyszerű ideákból lesznek az összetett ideák.
A tudás ill. a bizonyosság két idea kapcsolata:
"állítunk valamiről valamit" - (barna asztal, a veréb madár: idea azonosság).
•
Intuitív tudás: két idea kapcsolatát közvetlenül látja be.
•
Racionális / Demonstratív tudás: közvetítő útján, intuitív hatások közvetítésével látja be (háromszög - egyenesszög <180°>) ... ez esetben egy gondolatlánc jön létre a két idea között.
A Pitagorasz tétel bizonyítása Descartes és Locke módszerével Descartes: bizonyítás nélkül
NEM TUDÁS.
Locke: bizonyítás nélkül
ÍTÉLET, hiszen tudom alkalmazni a gyakorlatban.
Locke figylemeztetése: Más emberek következtetéseit tiszteljük, de ne használjuk fel. A tínúságukat használhatjuk, de csakis saját következtetést szabad elfogadni.
További összefoglalók a következőről ELTE, XFI-101c, 2007.10.15., jegyzet