ELTE, XFI-101c, 2007.11.19., jegyzet
Áron László előadása
Készítette: Hajba László
Kant (folytatás) Kant szerint a szükségszerűséget nem érzékelhetjük.
Ítéletek felosztása
EREDET szerint:
• a priori: nem tapasztalati ismeretek
• a poszteriori: tapasztalati ismeretek
Ítéletek felosztása az
ALANY és az ÁLLÍTMÁNY viszonya szerint.
• Analítikus ítéletek: nem bővítik az ismereteinket, hanem csak kimondják azt, amit a fogalom amúgy is magába foglal.
•
Szintetikus ítéletek: minden ítélet szintetikus, ami nem analitikus. Külső információ hozzátevésével olyan ismeretet nyújt, ami a fogalomban nem található meg (a tapasztalat segítségével történik a szintézis az alany és az állítmány között).
Az analitikus ítéletek tipikusan a prioriak, míg a szintetikus ítéletek tipikusan a poszterioriak,
DE... vannak a priori, szintetikus ítéletek is: ide sorolja Kant a metafizikát, az elméleti fizikát és a matematikát(különösen a metafizikát :).
Matematika: 7+5=12 ; Kant szerint ez szintetikus, mert az alany (7+5) egyik részfogalma sem tartalmazza az állítmányt (12), hiszen ''7'' nem egyenlő ''12'', ''5'' nem egyenlő ''12'', és az ''összegzés eszménye (+)'' sem egyenlő ''12''.
Geometria: ''Két pont között a legrövidebb út az egyenes'' ; Kant szerint ez szintetikus, mert az alany (két pont, legrövidebb) egyik részfogalma sem tartalmazza az állítmányt, viz. ''két pont'' nem egyenlő ''egyenes'', és ''legrövidebb'' nem egynlő ''egyenes''.
Kant ezáltal a metafizika megmentésére törekszik.
Tudományok kialakulása:LOGIKA | i.e. 4-5. század | az ész önmagában
METEMATIKA | Thálesz | objektív tárgyak tulajdonságai
KÍSÉRLETI TREMÉSZETTUDOMÁNYOK | Galileitől kezdeve | objektív tárgyak tulajdonságaink elvi bizonyítása (Galilei kísérlete: a súly hatással van-e a gyorsulásra? Válasz: NEM).
Kant kopernikuszi fordulata: Nem a megismerőképességgel kell a trágyakat leképezni, hanem a tárgxnak kell alkalmazkodnia a megismeréhez. Egy tárgy tulajdonságait, térbeli és időbeli elhelyezkedését csak a tapazstalás útján társítjuk a tárgyakhoz. Kant szerint a tárgyak önmagukban nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, melyeket az elme társít hozzájuk. Az észlelés pillanatában az elme azonossá válik az éppen tapasztalt ideával, majd az elme ezeket rendezi (térbeli ,időpbeli és logikai rendszer szerint).