ELTE, XFI-101c, 2007.12.10., jegyzet
Áron László előadása
Készítette: Hajba László Russel (folytatás) A leírás során individumokról teszünk különböző állításokat. Pontosan egy egyed:
az individumnév denotátuma (referenciája). A
predikátum lehet egy- vagy több argumentumú, viszont csak individumra vonakozhat. Egy logikailag elemzett mondatban előre definiált predikátumokat használunk. Ha az individumnév több egyedre ontkozna, az már általánosítás lenne, univerzálékat kapnánk.
Pl .:
UGAT - Nem individumnév, mert nem csak egy individumra vonatkozik.
Bodri ugat. Rex ugat. Max ugat.
ugat (ez már általános, ún. nyitott mondat).
a) Bodri ugat: zárt mondat, specifikus, logikai értéke van.
b) ugat: a tárgyalásuniverzum mindne elemére alkalmazva.
c) ugat : A tárgyalásuniverzum legalább egy elemére alkalmazva.
A leírás folyamata:
"Vörösmarty költő" : Individumnév (Vörösmarty) + Predikátum (költő).
"A szózat szerzője költő" : Individumnév (mert egyetlen egyedre vonatkozik: Vörösmarty) + Predikátum (költő).
1. megkötés: Van olyan , hogy írta a Szózatot.
2. megkötés: Van olyan , hogy költő
Ha = és =, akkor =.
Quine-i probléma: "A pegazus nem létezik."
Ez egy paradoxon, hiszen ahhoz, hogy a ''pegazus'' szó jelentéssel bírjon, el kell fogadnunk a létezését. Ez azonban nem logikai, hanem nyelvi kérdés, hiszen a pegazusnak nincs a valóságban is létező jelölete.
MEGOLDÁS: A pegazus létezik, de csak lehetőség szinten létezik, mert ez a lehetőség nem realizálódott a fizikai valóságnban.
DE: "A Barkley College kerek négyszögletű kupolája." - lehetőség sintjén sem létezhet, mivel paradox.
Ha azonban elkezdünk lehetőség szintű létezőkről beszélni, akkor túlnépesítjük a világot és kezelhetetlenné tesszük.
létezés: létezni annyi, mint egy nyitott mondat változójának értéktartományába tartozni.
Pl.: "Nem létezik 1 milliónál nagyobb prímszám." - Ez egy nyitott mondat. Ha a számokat elfogadjuk, mint az állítás individumváltozóit, akkor: "Nem létezik 1 milliónál nagyobb prím", ahol elemei a számok. Tehát az előbb kimondott szabály szerint a számok léteznek.
Van ház.
Van naplemente.
Van rózsa.
A zóbak nem létezik jelölete, mert nem egyetlen individumra vonatkozik.
Sartre
Sartre: Exisztencializmus c. műve kifejti az exisztencializmus fő tézisét. Az Exisztencia mindig megelőzi az esszenciát. Az embernek már léteznie kell ahhoz, hogy el lehessen kezdeni az esszenciájáról elmélkedni. Az ember esszenciája eleve nem adott, hanem fokozatosan jön létre. Az esszencia nem létezhet az emberi léttől (exisztenciától) külön. Az ember mindig saját cselekedeteivel azonos.
Az emberi szabadság felelősséggel is jár, hiszen ha más cselekszi khelyette akkor nem vonható felleősségre. Az ember felelős lény, akinek mindne egyes cselekedete magában hordoz egy állítást, amely arra vonatkozik, hogy ez legyen a norma. Az egyes ember, mint exisztancia a vele egy szintne lévő exisztenciák irányában vállalja a felelősséget.
További összefoglalók a következőről ELTE, XFI-101c, 2007.12.10., jegyzet