Arthur Schopenhauer 1788 februar 22-en szuletett Danzigban / a mai Gdansk/ Fiatalkorat Hamburgban toltotte ,apja gazdag nagykereskedo
volt, igy tanulmanyai soran nem voltak anyagi nehezsegei. Elobb Parizsban majd Angliaban tanult , majd haza terese utan egy ideig egy hamburgi kereskedohazban dolgozott.Edesapja halala utan megorokli annak vagyonat,es vegre szabadon foglakozhatott filozofiaval. A Gottingen-i egyetemen tanul , es itt ismeri meg Kant-ot. Berlinbe megy 1811-ben , ahol termeszettudomanyokat tanul, es kesobb itt lett magantanar. Fomuve " A vilag mint akarat es kepzet " 1818-ban jelenik meg. Konyvet nem ertettek , igy elvarasai nem valtak valora. Felhagy a tanitassal es Drezdaba koltozik es tovabb folytatta az iroi tevekenyseget. Fomuve masodik kiadasa hozza meg szamara az elismerest es egyben a sikert. Schopenhauer filozofiai rendszere I.Kant. elmeleteire epul, ugyanis azonositja a kant-i "maganvalo" fogalmat az "akarat"-al. Ugy veli , hogy amit sajat testunkkel erzekelunk , az valojaban az akaratunk. A pesszimista Schoppenhauer a kozmikus akaratnak az Istennel valo azonositasa helyett csak az akarat gonoszsagat hirdette,amely vegtelen szenvedesunk forrasa. Velemenye szerint , noha a vegen a halal gyoz,mi egyre csak hajszoljuk hiabavalo celjainkat, nem letezik boldogsag, mert a teljesuletlen vagy fajdalmat szul. Schopenhauer nagyra becsulte Szt.Agoston tanait az eredendo bunnel kapcsolatban, de a keresztenyseg helyett inkabb a budhizmus etikai tanait helyeselte.
filozofia torteneti erdeme , hogy az akarat elsobbseget hangsulyozta a tudassal szemben. Frankfurtban halt meg 72 eves koraban.