Örömmel vártam a találkozást, egyrészt a meglepő kibékülésünk miatt másrészt mert 10 hónapja láttam utoljára. Meg is beszéltük
csütörtökön hogy pénteken ir egy smst a pontos érkezéséről. Nyugodt voltam gondoltam jelzi, hiszen ő amit megígér azt be szokta tartani. Pénteken még nem kaptam üzenetet, azt hittem azért mert közvetlen az érkezése előtt(szombaton) fogja jelezni hogy mikor áll be a Sümegi busz a Veszprémi pályaudvarra. Szombaton reggel ½ 9töl eljöttem Zsutól mert suliba ment. Közben Zsótól még mindig nem jött sms, se kép se hang, azt hittem nem is jön vagy ami még rosszabb valami baj érte. Már aggódtam hogy most mi történt. Az eredeti terv szerint megvártam volna a tíz órát a plázában vagy valami meleg helyen pl könyvesboltban ha tudom hogy mikor érkezik pontosan. Azt hittem nem találkozunk ma és ezért hazajöttem mert nem tudtam hogy érdemes –e egy órát várnom 10-ig, no meg az idő is eléggé elromlott egy nap alatt, és sétálni nem túl vidám dolog dideregve.. Gondoltam ezért nem jön.. Már itthon voltam amikor felhivott 11:24 kor hogy hol vagyok, mondtam hogy itthon mert nem kaptam üzit és azt hittem nem jön. Erre azt mondta hogy hiszen megbeszéltük hogy talizunk, nem érti miért jöttem el. És hogy akkor hazamegy. Én erre azt mondtam hogy bemegyek a délivel addig várjon meg. Menet közben kaptam egy smst hogy a2-es kocsimegállónál vár a padon ülve. Amikor odamentem üdvözölni (puszit nem adtam, hülye helyzett volt) annyit mondott hogy nem szóljak semmit a történtekről. Nem is szóltam, ismerem milyen és nem volt kedvem veszekedni. Említettem viszont neki hogy megnézhetnénk egy filmet (séta helyett)mert sétáról volt szó a telefonbeszélgetéseink során de elromlott az idő. Erre ő azt mondta (fél egy volt) hogy a negyed hármassal hazamegy. Tehát ugyszólván semmire sem volt idő, ez sem volt valami jó érzés.Azt hittem tovább marad Veszprémben. Lehet azért tervezte igy mert felhúzta magát azon hogy várnia kellett rám..Ez érthető de de akkor miért nem irt? Hozzáteszem, én nem igy akartam sztem ő sem. És nem is haragszom rá, szeretem mint embert ez tény. Nekem is vannak hülyeségeim ahogy másnak is. Beszélgettünk ugyan dolgokrol pl hogy vett új modemet meg volt pár boltban 10 óra óta, de nem voltunk feldobva a talitól pont az elözmények miatt. Mondjuk én se igy gondoltam hiszen vártam ezt a talit 10 hónap után, sztem ő is várta. A Mokka kávézóba ültünk be és ott tovább mesélt a munkájáról. Én is erröl kérdezgettem hiszen mióta újra irodavezetői státuszt tölt be a cégénél feszítettek a napjai és több a felelőssége, tehát kiapadhatatlan téma, szeret erről beszélni. Viszont nem voltam vidám, láttam a testtartásán hogy ő sem, ( velem szemben ült, de térdei nem felém mutattak , hanem a hátam mögött elhelyezkedő pult tőlem balra eső részére, ahogyan a szemkontaktus se volt meg igazán, (lehet a friss baráti viszony miatt hiszen ebben a kategóriában még teljesen kezdők vagyunk, egy szerelmi kapcsolat után)..Épp olyanok voltunk ebben a helyzetben mint a párhuzamosan elhelyezkedő vasútni sínek amelyek sosem metszették egymást, ez nem tűnt törvényszerűnek a találkozást megelőző március 15.i meglepő „egymásra találás” és jó hangulatú telefonbeszélgetéseink no meg a közös múlt miatt sem. Hazafelé a Sümegi buszon csak ültünk egymás mellett nem nagyon beszéltem, Herendhez közeledve pár szót ejtettünk a meg nem irt smsről és az új munkahelyemről. No meg még is odaadtam neki a meglepetést amivel készültem. Tudom hogy mindketten nehéz esetek vagyunk de azt azért szeretném hogy ha lesz is következő találkozás, az jobban sikerüljön.Arra ráébresztett ez a mostani hogy nem lehet alapkőként tekinteni a már átélt múltbeli kapcsolatunk közös eseményeire,vagy az érzelmekre amelyek már nem kötnek össze minket, hanem teljesen az elejétől kell újjáépíteni ezt a kapcsolatot a beszélgetések vagy találkozások során a
barátság jegyében. És ez nem olyan egyszerű mint hittem,nem elég kimondani vagy azt gondolni hogy barátok vagyunk, hanem ezért közösen kell letenni az új alapkövet. Sose mondom azt hogy soha vagy hogy lehetetlen, de … Ez új helyzet. Fel kell nőnünk a feladathoz. 2008.04.12. szombat12. ápr 16:47