A
nyelvváltozat fogalma: minden nyelvnek számos nyelvváltozata, nyelvhasználati módja van. A nyelvváltozat nem önálló nyelv,
hiszen alapvetően nem tér el a köznyelvtől, de a különféle nyelvtani, szókészleti módosulások figyelhetők meg.pl.: Szeged -> Szöged1.) Nemzeti nyelv: az egységes nemzeti nyelv a nemzetté válás, a polgárosodás, a városiasodás következtében alakult ki. Fajtái:- köznyelv: a nemzeti nyelv igényes, beszélt változata- irodalmi nyelv: a nemzeti nyelv írott változata- területi megoszlás szerint vannak még a nyelvjárások.
nyelvjárás: * az egyes földrajzi területen élő magyar lakosság beszéde * főként hangzókészletünkben, bizonyos fokig a szókészletünkben, kevésbé a nyelvtani rendszerben különböznek: kukorica - tengeri * lehet például csángó, szegedi, palóc vagy dunántúli, stb.- társadalmi tagozódás szerint beszélünk csoport rétegnyelvekről vagy szaknyelvről.Szaknyelvet a szakszókincs jellemzi. Az azonos szakterületen használt jellemző szavak összessége.Csoportnyelv: azonos foglalkozást, életmódot folytató emberek beszéde.(diáknyelv pl.)A csoportnyelv sajátos változatai:¤ az argó: a beszélt nyelv tolvajnyelvi elemekkel átszőtt változata. pl: balhé, frász, stb.¤ a zsargon: a közléshelyzetet figyelmen kívül hagyó, nem szakmebelieknek szóló, de szakszavakkal zsúfolt, ezért a kívülálló számára érthetetlen kifejezésmód.Ezek a nyelvváltozatok nem különülnek el egymástól az egyes ember nyelvhasználatában, hanem gyakran összefonódnak.