HANGALAKZATOK Márai Füves könyvében a fonológiai alakzatok kevés
számban vannak
·
Detrakciós
hangalakzatok közül találunk példát
az: apokopéra,
amely a szó végét vágja le, milyen
helyett milyt használ a 74. részben:
„valld
meg, mily sokféle könyvet nem olvastál ” és a 181.részben: „elérkeztek
életünkbe, mily gyanúsan”, vagy olyan-oly,
aferézisre is találunk példát, mikor-amikor, 75.: „a
függőleges lustaság, mikor a pillanat előtt maradunk lusták, mikor nem
gondoljuk”, s-és, 79.: „korszakban,
melyet most élünk, s mikor a tömegek ragadták magukhoz a vezetést”,
ugyanebben a példában melyet–amelyet-re
is van példa, mely-amely, a 104.
részben: “alkalmazkodj a törvényhez, mely kérlelhetetlenül megszabja helyed,”.
A
neoretorika detrakciós metaplazmusa, a deleáció, a három ponttal való
jelölése egy elhagyott, de odaértendő elemnek, is jelen van a Füves könyvben a
113.részben: ”Ó! Igen! Mi is így gondoltuk!...”, 115.: “Mert egy napon szükséges...”,
· immutációs hangalakzatok közül megemlítem a szókölcsönzést
a 7.részben: “Minden fegyverrel küzdenek az ember ellen, mint a
kecseszkecskenbirkózók*” (* catch-as-catch-can (ang.) = ott fogd, ahol
éred; észak-amerikai eredetű birkózási mód),
A mondatalakzatok fajtáit a klasszikus
retorika mint gondolatalakzatot tartja számin, vagyis a gondolatalakzat és mondatalakzat
mivolta egybemosódik