Zrínyi Miklós:Szigeti veszedelem A Szigeti veszedelem a
régi magyar irodalom kiemelkedő alkotása,barokk eposz.A műfaj és a korszak jellemző stílusjegyeit felvonultatja és egyben a saját korához szóló üzenete is van. A keletkezés idején (1645-46) Magyarország középső része
török uralom alatt volt,ehhez kapcsolódik az írói üzenet:a török kiűzhető! Ezt a gondolatot a szerző a Török áfium ellen való orvosság
című politikai röpiratában is megfogalmazza,de mennyire másként hangzik ez szépirodalmi eszközökkel! A mű témája a költő dédapjának 1566-os hősi várvédelme.Szigetvárt a török tízszeres túlerővel támadta,így természetes,hogy az ostrom végül a törökök győzelmével végződött. Hogyan teszi mégis hihetővé at írói üzenetet a költő,hogyan válnak a várat elvesztő magyar vitézek követendő példaképpé? A költő ekölcsi alapon állítja szembe a két sereget: a hódító,zsákmányszerző törököket és a honvédő harcot vívó magyarokat. A mennyiség a török oldalon áll,de a minőség a magyarok győzelmét jelenti! Már a mű elején kiderül,hogy a török hadvezért a gonosz,pokolbéli Alecto fúria indítja Szigetvár felé. A vár védői pedig úgy érzik,hogy nem csupán a várat,hanem az egész országot védik az ellenséggel szemben. A várkapitány katonai kiválóságát még az ellenfél is elismeri. A török tábort széthúzás,viszály,féltékenység jellemzi,míg a magyarok egységben,egyetértésben,egy közös célért harcolnak. (lásd:Zrínyi esküje) A bajtársi szeretetszép példája a Juranics és Radivoj haláláról szóló epizód. A szerelmi epizódok is ellenpontozzák egymást. Míg a török oldalán egymás kedvesére vetnek szemet,és aljas módon mérgezett karddal vívnak érte,a magyar szerelmespár hősies önfeláldozással hal meg egymásért és a hazáért. Mindez persze nem elég az írói mondanivaló hitelességéhez! A várvédők kitartása és helytállása már majdnem sikert arat,de a történelmi igazságot mégsem másíthatja meg a szerző! Be kell ismernie,hogy a szigeti ostrom nem végződött úgy,mint 1552-ben Eger ostroma,hogy a török feladta a hiábavaló küzdelmet és elvonult,hanem Szigetvár elesett.Zrínyi költői leleménnyel a véletlen segítségével oldja fel ezt az ellentmondást. A várbeliek segélykérő levelét vivő galamb éppen a szultán sátrába repül,így az ostromlók még egy nagy végső rohamot indítanak, és megszerzik a várat. Az erkölcsi győzelem azonban Zrínyiéké. A megmaradt ötszáz vitéz hősies kirohanással még utoljára hatalmas veszteséget okoz az ellenfélnek.Jól tudják, semmi esélyük nincs a túlélésre,de mégis vitézül küzdenek mindhalálig. A mennyből leszálló angyali légió pedig egyenesen az égbe viszi a mártírok lelkét,hiszen akik a hazáért halnak hősi halált,egyenesen a mennybe jutnak. A nagyszabású,sok szereplőt mozgató szerkezet tökéletesen megfelel a barokk monumentalitás követelményének,a témaválasztás pedig az eposz műfajának. Az ókori eposz kellékei is megtalálhatók benne (témamegjelölés,segélykérés,seregszemle,isteni beavatkozás,epizódok stb.). Az író példaképei Vergilius és Tasso. A verselés azonban nem hexameter,hanem a magyaros verselésű Zrínyi-strófa (4 soros,bokorrímű,hangsúlyos ritmusú versszakok). A főhős,Zrínyi várkapitány tipikus barokk eszménykép,"athleta Christi",azaz Krisztus katonája. Vitéziehez intézett szózatában tömören megfogalmazza a saját és a szigetiek értékredjét: "Harcolnunk peniglen nem akarmi okért Kell,hanem keresztény szerelmes hazánkért, Urunkért,feleségünkért,gyermekinkért, Magunk tisztességéért és életünkért."A felsorolásban a sorrend is döntő,fontossági sort jelez. A mű a barokk idején is kedvelt számmisztika alapján 1566 strófából áll,a szerzőezzel is utal az ostrom évére. Az eposz 1651-ben jelent meg Bécsben az Adriai Tengernek Syrenaia,groff Zrini Miklós címmel. A kötete a nagy eposzon kívűl több lírai költeményt is tartalmaz:például két Idiliumot,egy Orpheusz-verset,melyben feleégét siratja el,epigrammákat. A költő hadtudományi tanulmányokat is végzett,ennek eredménye a Tábori kis tracta című értekezése,illetve a Vitéz hadnagy című elmélkedése. A Mátyás király életéről való elmélkedések című tanulmánya a nemzeti uralkodó alakját méltatja. Korai tragikus halála a korabeli magyar irodalomnak és a függetlenségi politikának egyaránt pótolhatatlan veszteséget jelentett.
További összefoglalók a következőről Szigeti veszedelem